Zavar (na) titeket, ha az egész család ott lenne, amikor születik a gyereketek?

"Kicsit bizarr párhuzam ugyan, de téged zavarna, ha a gyereked fogantatásakor ott lennének nálatok (csak a másik szobában, nem a "tett helyszínén")? Ha nem, akkor nagyon irigyellek:D Ha igen, miért?..."

:D Ez nagyon jóó....és találó!:)) Én még nem válaszoltam a kérdésre, de ki is akadtam volna, ha ott gyülekezett volna az egész család. Hálisten más városban lakunk, tehát ez nem jöhetett szóba. Másfelől én megmondtam azoknak a barátnőknek akik jönni akartak, hogy első nap tutti kizárva!!! Még látogatóba sem... Aztán lehetett megsértődni :D Érdekes, senki nem sértődött meg. Ez nem felfújás kérdése, hanem valamelyest iq kérdés. Most nem a szűk rokonságra értem, de én nem voltam olyan tahó, hogy odamenjek, amikor a barátnőm szült. Bent voltak nála így is vagy 20-an. A háta közepére nem kívánta őket. Szóval szerintem ez nem szép a "barátnők" részéről. Pláne ha külön kérés ellenére mennek.

Holt fáradt volt, persze nem mondta el senkinek, de utólag elpanaszolta itthon nekem, hogy a világon senkire nem volt kíváncsi apukán kívül. Ami számomra, most hogy szültem, már teljesen érthető... :)

Hát azért véletlenül sem ugyanaz, hogy akkor ott van,amikor készül!:))

Akkor azt is mondhatnám,hogy amikor készül ott van a nővér, a szülésznő, a doki, a folyosón más családja és még x szülő nő?:))

De engem tényleg nem zavar,hogy kint állnak. Ha akarnak több órát állni,akkor nem állnak. Utána hagyjanak békén (az én családom ezt meg is értené) és kész!

Nem zavarna. Mellettem senki sem volt, mikor megszületett a fiam. 2 nappal a kiírt időpont előtt befektettek, mert végig faros volt a fiam. Szerdai nap volt. A párom bekísért, de hamar haza is ment. Legközelebb péntek reggel tudott jönni 20 percre. Közben senki sem volt látogatni. Péntek reggel 9től a szülőszobán feküdtem, este 6kor eldöntötték, hogy császár lesz, mert lábtartásos lett a fiam. Hívtam a páromat, hogy készítenek elő, visznek a műtőbe. 9kor ismét hívtam, hogy gratulálok, apuka lett. Ment éjszakára dolgozni, anyósommal együtt. Apósom és a sógoraim otthon aludtak, anyukám külföldön dolgozik, akkor is kint volt. Tesóm és a felesége is már este 10kor tudták meg, szintén sms formájában. Péntek este volt. Leghamarabb vasárnap du. jöttek látogatók, de akkor mindenki (párom és a családja, tesóm és a családja). Kedd reggel engedtek haza, na, akkor jött a párom megint. Vasárnap délutántól nem volt senki.

Inkább toporogtak volna a folyosón, mint hogy így magamra hagyjanak. A páromat nem engedték el a melóhelyről, értünk is úgy tudott jönni, hogy közölte, nem megy be, és kész. Kapott is egy fegyelmit érte. Másnap mennie kellett dolgozni, semmi segítségem nem volt. Legközelebb 2 hét múlva nyitották ránk az ajtót...

A fiammal vajúdtam, vártam a férjem, no a folyosón várakozott egy nagyonnagy család... 3percenként csengettek a szülészeten, hogy van e már gyerek meg a 12fő miért nem lehet bent a 10perces fájások alatt...

No az én drága anyósom csak telefonált 5percenként a szülészetre...:(

A férjem se segített, jobban szenvedett mint én...

Másodjára nem ért be a szülésre, és tiszteletben tartotta majdnem mindenki, hogy NEEEE:)