Zavar (na) titeket, ha az egész család ott lenne, amikor születik a gyereketek?

Én sem szeretném, ha ott lennének. Még jó 2 hetem van a kiírásig és egyre többet gondolkozom rajta. Igazából "titokban" szeretnék a férjemmel bemenni és a családot csak arról értesíteni, hogy megvan a baba.

De mindenki ki van akadva ettől. Szerintem meg tök gáz, hogy rohanunk a kórházba és két fájás között hívom anyósom, hogy elindultunk szülni.

Én is így voltam, mint te. Hiába mondtam mindenkinek, hogy NE jöjjenek, majd szólunk, ha megvan a baba. Persze mindenki mondta, hogy de, ott akarnak lenni. Aztán az élet megoldotta, látogatási tilalom volt, amikor szültem. Így nem jöhetett fel senki ott várakozni.

Illetve apukámat felengedték, de ő meg nem szólt nekünk, hogy ott van, így nem mutatták meg neki a babát.

De örülök, hogy így alakult. Idegesített volna, hogy annyian várnak rám, ráadásul 11 órát vajúdtam.

Húú, én még azt sem mondtam el a rokonaimnak, hogy beindult a szülés, még a tesómnak sem, pedig vele nagyon jóban vagyunk. Úgy éreztem, hogy nem kell tudniuk, aggódniuk. Hívtuk őket , amikor meglett a baba. A másodiknál meg csak a Nővérem tudta, mert ő vigyázott a nagyra, amíg a férjem bent volt velem.

Az, hogy a folyosón toporogjon a család, az kizárt.

15.12 vagyok.

Jó, hogy más is van így ezzel.

Már azt hittem én vagyok valami szörnyszülött nő, aki nem értékeli a "törődést".

De én ilyen vagyok egyébként is, ha valaki túlságosan tolakodik, én annak nem örülök, hanem szörnyű ideges leszek. Olyan, mintha belém másznának.

Azt is utálom, egyébként, ha ismeretlen, vagy a hozzám nem annyira közel álló ember faggatózik, hozzám nyúlkál, ölelget, fogdossa a ruhámat, vállamat, és úgy beszél hozzám.

Pedig nagyon érzelmes vagyok, és egyáltalán nem vagyok rideg nő.

Engem biztosan nagyon zavarna, ha tudnám, hogy ott toporog kint a család.

Amikor a kisfiam született senki nem volt ott. Már kórházban feküdtem túlhordás miatt, és egy nst-ről toltak át sürgősségi császárra. Szerettem volna telefonálni ,de azt mondták, hogy nincs rá idő.

Kislányom programozott császárral született. Megkértem a családot, hogy senki ne jöjjön be a páromon kívül, majd úgyis telefonálunk mihelyst a bébi megérkezett. Senki nem sértődött meg.