Sajnálja itt valaki még rajtam kívül, hogy vége lett a terhességnek? Pláne, ha nem tervez többet?

Én is nagyon sajnálom,hogy nem lehetek többet terhes,viszont babót csak egyet terveztünk.Nincs is csodálatosabb dolog a terhességnél,imádtam az lenni!:)

Ja,mégis van csodálatosabb:látni a gyermekemet,ahogy napról-napra cseperedik!:)

Igen. De én igazából nem azt sajnáltam, hogy vége a terhességeknek (41 és 42 volt, hanem a 2. után azt, hogy SOHA többé nem élhetem át. Voltak jó és rossz élményeim a terhességek alatt, mindkét szülés kedves emlék számomra, bármikor átélném újra, de nem lehet:(

A kisebbik születése után nagyon sokáig padlón voltam, hogy soha többé nem szülhetek. Most 19 hónapos és talán most érzem azt, hogy nem vágyok többé terhességre, szülésre... Bár, lehet hogy csak a kimerültség mondatja velem ezt:) Fene se tudja, fura ez az egész :)

Rettentően hiányzik,hogy már nincs a hasamban,szülés után hetekig sírtam mindenen.

Most 7 hónapos.

Nekem problémamentes terhességem volt, és valahogy az egész szervezetem sokkal jobban működött, mint nem terhesen. Nem voltam fejfájós, sem frontérzékeny, jó volt a vérkeringésem és vérképem terhesen, holott amúgy ezek a "bajok" állandóan fent állnak. Szóval imádtam várandósnak lenni egyrészt mert egészségesebb voltam mint valaha, másrészt hihetetlen élmény, hogy egy kis emberke fejlődik bennem!

S szülés után nagyon hiányzott az a szuper állapot, de sajnos komplikáció miatt császárom lett, a lányom 6 hónapig megállás nélkül ordított, így azt mondom, hogy szívesen lennék még egyszer terhes, de sem a szülést/császárt, sem pedig az első nagyon nehéz hónapokat nem csinálnám végig még egyszer.

De megértem amit érzel, jó pocakosnak lenni és egy nagyon szép állapot ez, és bánom is hogy csak 9 hónapig tart.

Amúgy egy idő után tudatosul az emberben a dolog, és már nem lesz olyan rossz érzés, hogy elmúlt a terhesség. Jön más szép időszak.