Szerintetek apás szülés legyen vagy sem?

Ezt az apának kell eldöntenie.

Nálunk bent volt, mert az ő gyereke is, és a fogantatásánál is jelen volt, azt se hagyta ki. De aki nem akar bemenni valamiért, az a férfi ne menjen be.

A férfitől függ. Hogy bírná? Szeretné-e látni egyből a babát? Bírja-e a stresszt?

Nekem nagyon jó volt, hogy ott volt, és nem látta azt, amit nem kellett volna látni. Előre megbeszéltük, hogy nem fogja nézni szemből...

Az én férjem eleve szerettet is volna velem lenni, és utána sem voltak ellenérzései. Megkönnyezte a pillanatot, és azóta szerintem csak jobban szeret.

Én három dolog miatt szerettem volna, ha bejön velem:

1. hogy átélhesse a születés csodáját, lássa kislánya első pillanatait

2. hogy mellettem legyen valaki, akinek szoríthatom a kezét

3. hogy lássa a baba nem csak kipottyan, hanem abban "küzdelem" és fájdalom van

Az én párom kint is hallotta, hogy a gyereke nem csak kipottyan, hanem abban küzdelem is van. :)

De a viccet félretéve, én ismerek olyan párt, ahol apuka be akart menni-be is ment-, de sajnos utóbb kiderült nem kellett volna. Ő valósznüleg rosszul ismeri saját magát is. És erre sajnos a kapcsolatuk ment rá.

Én azért nem hiszem el, hogy jól működő kapcsolatot tönkre tud tenni egy szülés látványa.

Nem kell bemenni aki nem akar, semmi baj ezzel, de azzal rémítgetni valakit, hogy másokat elhagy a párja csakis mert láttak egy előbukkanó fejtetőt, hát nehezen hihető.

Bent volt a férjem, mert be akart jönni. Gyors szülés volt, én azt hiszem, nekem mindegy volt (amikor varrtak és jó lett volna, hogy ott legyen, na akkor kiküldték).

Ő azt mondja, hogy nagyon örül hogy ott volt, fantasztikus volt és minden kisapának azt mondta aztán, hogy ki ne hagyja.

De ezt a döntést, meghagynám az apáknak:)

Én nem ordítottam, így párom a szülőszobán kívül nem hallotta volna, hogy mikor és miként születik meg a gyerek...

Amúgy attól én is falra mászom, amikor valaki azt mondja, hogy ettől tönkremegy egy kapcsolat. Egyrészt legtöbb esetben ez csak "hallottam valakitől" dolog, konkrét esetről még szinte soha nem hallottam. Másrészt ha valóban tönkremegy a szülés miatt egy kapcsolat, akkor ott már más problémák is voltak!

Jó, ha ott van az apuka a szülésnél. Én is mellette lennék, ha közös életünk bármilyen közös eseményére kerülne sor. De akkor is mellette lennék, ha vele bármi történne, és nem érdekelne sem a vér, sem a nehézségek, sem semmi. Csak hogy mellette legyek. S szerencsére az én párom is így gondolkozik.

Az én párom nem akart bejönni,de mégis bejött és azt mondta,hogy megbánta volna ha nem jön be.

Lehet a párod csak a fejednél,nem kell látnia mindent ha nem akar,de már az is nagy segítség ha csak a kezedet fogja,hidd el szükséged lesz rá! :)

Persze ezt neki kell eldöntenie,hogy be akar e menni.

Szia!

Én megbeszéltem apával, hogy szeretném ha ott lenne, és ne gondolja, hogy premierplánban látni fog mindent, mert nem előttem fog ülni, hanem mellettem:)

Apa be is jött, az elején nagy várakozásokkal-félelmekkel, majd a tényleges vajúdásnál már szorongatta kezem, és éreztem, hogy bármi is lesz mellőlem el se mozdul.... Hát így is lett :) A házaséletünk ugyanolyan, (sőt, alig bírta a 6 hetet kivárni)

De ez férfifüggő azért. Ha eleve ódzkodik a gondolattól, és egy érv sem győzi meg, nem érdemes erőltetni!