Hogyan éltétek meg a szüléseteket? ( császáros sima első illetve az összes szülésedet? ) Jó és negatív élményeket várok.

Sokkal rosszabbra számítottam.

Nekem indított szülésem volt, a burokrepesztéstől számított 6 órán belül meglett a fiam. Az utolsó 20 perc volt a kritikus a kitolás előtt, akkor azt hittem, meghalok. Meg a varrás, a doki nem győzött kérni, hogy tegyem már le a fenekem az ágyra:)

De próbáltam úgy hozzáállni a szüléshez, hogy ezen túl kell esni, minden oké lesz, szép lassan, mintha hegyre másznék.

Első szülés:

majdnem 15 óra vajúdás. Beszorult a szülőcsatornába. 3 orvos, 2 csecsemős, 3 szülésznő a szülésnél. Szülés után inkubátor szerencsére csak egy pár órára. Borzasztó volt, hogy nem tudom mi van vele. 3 nap sírás.. Most 4 éves, kutya baja.

Második szülés:

Előző terhességből kiindulva és téraránytalanság és faros fekvés miatt császár. Hideg műtő, epidurál, nem érzel semmit, csak hogy rángatnak, aztán elviszik a kicsit. Nehéz megérteni és felfogni. Most 13 hónapos. Jól van.

Remélem a harmadikat majd tarthatom is egy kicsit szülés után. Olyan jó lenne egy sima szülés.

életem legszarabb élménye: veszélyeztetettként fél év fekvés, hogy elég ideig bent maradjon, erre 2 héttel a kiírt ip után indítani kellett. első burokrepesztés nem sikerült, kellett egy második. oxitocin infúzió, a legnagyobb adag, mégse tágultam 6 órán át egy centit sem, annál "jobb" volt viszont utána fél óra alatt 4 ujjnyira tágulni (a falat kapartam). aztán majd egy óra tolófájás után elakadt, sürgősségi császár. akkor már nem érdekelt semmi, csináljanak velem amit akarnak, csak szedjék ki egészségesen.

a legpozitívabb élményem az egészben a személyzet, annak ellenére, hogy nem volt fogadott orvosom, maximális odafigyelést és kedvességet kaptam, nélkülük most nem lenne gyerekem.

számomra egyik legszebb élmény volt az életemben, amikor kibújt a kis Ficánka!

összesen 1 napos "program" volt (azért írtam így, mert mert a védőnőm megmondta, hogy az eleje még nem volt ám szülés...). erős fájásoktól számítva 3,5 óra alatt kint volt. hihetetlen ügyesen bújt ki! semmi gondot nem okozott, pedig 3,5kg-os baba volt, én meg elég kicsi vagyok.

Életem legeslegjobb élménye volt! Nem azért, mert megszólalt bennem az anya, vagy ilyesmi... egyszerűen nagyon jó volt! Apás szülés volt, sokat viccelődtünk és nevettünk. Persze fájt nagyon, de egy fül- vagy fogfájás rosszabb, mert értelmetlen.

Túlhordás miatt indított szülés volt, burokrepesztéssel és oxitocinnal. (Fájdalomcsillapítás nélkül, mert először nem kértem, később meg már nem kaphattam. De nem bánom!) Reggel 6-kor mentünk be, 1-kor megszületett a kisfiam. :) A varrás tényleg nagyon-nagyon rossz, ráadásul akkor már nem lehet bent senki, hogy erőt adjon...

Később azt mondta a szülésznő, hogy ritka az ilyen jó hangulatú szülés, pedig nagyrészt csak a hozzáálláson múlik (persze csak ha nincs semmilyen komolyabb komplikáció). Az orvosom ritka "jófej" doki és a szülőszoba is első osztályú volt: színes falak és járólap, teljesen normális ágy (átalakítható), sarokkád, plazmatévé, hifi, külön wc, zuhanyzó. Mindez alap, ingyenes! (Szt. János Kórház)

Kisfiam most egy éves elmúlt, és decemberre várom a kistestvérét. :)