Volt negatív élményed a szobatársaiddal kapcsolatban szülés utáni napokban?

Volt,mindegyik horkolt!De csak irígy voltam,mert ők aludhattak,nekem meg már a kórházba kijött a hasfájóssága a babámnak.:-)

Miért,Neked?

3 ejszaka en is egyedul voltam, de direkt, mert en egy agyas szobat kertem. En remekul megvagyok egyedul alapban is, raadasul masodik baba volt, az elso is csak 14 honapos volt, amikor szuletett a masodik. Tehat segitsegre babazasban szuksegem nem volt, sem tanacsra, viszont ez volt az egyetlen eselyem, hogy kicsit alhassak/pihenhessek/csendben lehessek mielott belevagok a valodik ket gyermekes hetkoznapokba.

Am az elso ejszakat tobb agyasban toltottem. Csak egy szult no volt rajtam kivul ott es meg egy babat varo kismama. Hat, a szult no nem volt valami jo szobatars. Roma volt (nem ez volt a gond), kb semmi sem volt nala, betetet is keregetett, semmit nem tudott a korhazi rendszerrol, folyamatosan kerdezoskodott, megse foglalkozott semmilyen szaballyal. Fel orankent jart le cigizni, egy vizitnel sem volt ott. A szobat jaro orvosok meg rendszerint rajtam kertek szamon, hogy miert nincs o ott, mintha orszagos cimborak lennenk. Hat, szivesen kihagytam volna a kozos szobazast mar arra a napra is.

Nekem volt, igen.

Egyágyas méretű terembe bezsúfolt két ágyasban voltam(átépítés volt)

Na, az anyukánál folyamatosan legalább 3-an voltak benn, ő eldöntötte már terhesen, hogy nem fog beindulni a teje, ezért az egész család ezen dolgozott, mellszívó gép, társai. Emiatt a férjem sem és senki nem jött be a kórterembe, én a császárhegemmel 12 órával a műtét után kiköltöztem a folyosóra, ott szoptattam, stb.

A msáik anyukát nem zavarta, legalább nyugodtan elfoglalhatták a szobát és nyüstölhették a mellét naphosszat. meg ment a lelkizés, sírás, stb. Nem viccelek.

Már a nővérek szóltak, hoyg álljon le. de addigra szerencsére hazajöhettünk.

5 ágyasban voltam, nem első babásan. Alapvetően élveztem, kedves, jókedvű szobatársaim voltak. Szívesen figyeltünk egymás babáira, amíg valamelyikünk kiszaladt a WC-re. Egyikük volt csak kissé gáz, fél óránként járt le cigizni az udvarra, jó füstszagúan jött vissza. Éjszaka sem állt le, de akkor csak a WC-ig ment, gondolhatjátok, milyen szag volt ott. Ráadásul nem hozott semmit, mi dobtuk neki össze azt a cuccot, amiben hazavitte a babát.

Ennek ellenére pozitívan éltem meg a helyzetet, mert az volt számomra a legfontosabb, hogy velem legyen a baba, és az sem volt elhanyagolható, hogy volt kihez szólnom.

4 hetet töltöttem várandós osztályon, 4-en voltunk egy szobában. Az első 3 napban volt egy iszonyatos szobatársunk, de megszült, így elkopott tőlünk, a másik két szobatársam iszonyatosan aranyos volt, szinte még most is hiányoznak, néha írunk egymásnak egy-egy emailt.

A csecsemősön szintén 4-en voltunk, velük gyakran levelezünk, nagyon jó kis csapat volt. Bár csak 3 napot voltunk összezárva, de nagyon jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Mielőtt bementem a kórházba, végig azon izgultam, hogy nehogy rossz szobatársaim legyenek, de hála az égnek én megúsztam. :)