Nagyon bánt hogy így gondolom. Mit csináljak?

Hát, figyelj: én császárral szültem és abszolút nincs semmilyen lelkiismeret furdalásom. Egyáltalán nem érzem, hogy bármi is kimaradt volna az életemből, mert nem hüvelyi úton szültem meg a kisfiamat.

Szerintem butaság lenne, ha emiatt bánkódnál.

Tökéletesen igaza van az előző válaszolónak. Viszont én megértelek. Én is így éreztem,de szerencsére aztán természetes szülésem volt,ikrekkel. Pedig ugye ikrekkel nagy esélyem lett volna a császárra. Úgy voltam vele,csak akkor ha ngyon kell.Én is valamiért úgy gondoltam,ahogy te. Ennek ellenére hangsúlyozom,nem "nézem le" a császárosokat.Azokat sem akik azért szültek császárral,mert ők így akartak. Akiknek meg a baba miatt kellett,eleve hülye dolog lenne lenézni vagy nem érteni...

Hány hetes vagy? Nekem az ikreim még a vége felé is forogtak,sőt a második bbaám az utolsó héten lett fejvégű.(ennek ellenére lábtartással született,de ez most ebből a szempontból nem lényeges) Szóval sztem beszélgetni kell vele,ha pedig elfogadod a homeós dolgokat,eldöntheted,hogy kipróbálsz-e vmit. Van aki ellenzi van aki nem,de elvileg van erre is szerük.Ha jól emlékszem Pulsatilla Ch30-at kell szedni 5 napig (napi 5 golyó-egy adag),ha nem fordul meg,pulsatilla ch200-at egyetlen alkalommal.

De azt is számba kell venni,hogy a farfekvés néha nem véletlen.Szóval nem mindig szabd erőltetni,hogy megforduljon. Ezt neked kell eldönteni ill. mérlegelni.

Azért gondolod ezt, mert sokan ezt sugallják (megjegyzem, felháborító!). Én is hallottam hasonló megjegyzéseket, egyik fülemen be, a másikon ki. :)

Nem a szüléstől lesz valaki "anya". És ha ragaszkodnál a természetes szüléshez, és elhúzódna, oxigénhiány lépne fel? Akkor te szülnéd meg, de milyen áron? Hidd el, a szülés módja részletkérdés, a lényeg a szülés után kezdődik...