Van itt olyan aki/ vagy akinek a párja, komolyan csalódott hogy nem a várt jövevény született?

Bár egy kicsit régi a történet,de az én apám ilyen volt.

Fiút szeretett volna.

Sajnos az egész gyermekkoromat végigkísérte ez az egész.

De ennek már 27 éve.

Nálunk amikor kiderült, hogy baba lesz, mindketten kislányt szerettünk volna, de kiderült, hogy kisfiú lesz.

Nem jelent problémát, mert a lényeg az, hogy egészséges legyen...az tök mindegy, hogy lány vagy fiú-e ugyanúgy mindkét nemet imádni lehet!!!

Mi nem tragédiaként fogtuk fel, igenis örülünk egy fiúnak is és várjuk, hogy megszülessen, csak legyen egészséges!!!:)

Nalunk is igy volt, terhes lettem, es mind a kettonk ugy erezte hogy tuti hogy kislany lesz, mar a neve is megvolt. Aztan 20 hetesen megtudtuk hogy 100% kisfiu, teljesen egyertelmu volt az uh-n. Akkor egy picit csalodottnak ereztem magam, es emiatt remes lelkifurdalasom volt. Aztan ra egy hetre elmult a csalodottsag, es lassan hozzaszoktam a gondolathoz. Most 33 hetes vagyok, es el sem tudnam kepzelni hogy kislanyom legyen, mar teljesen ra vagyok hangolva arra hogy fiam lesz. Es a parom is, iszonyu buszke, mindenkinek mondja hogy az o fia igy meg az o fia ugy. :)

Ne aggodj ha esetleg egy kicsit csalodott vagy mert nem ugy lett ahogy akartad, hidd el hogy el fog mulni es nagyon imadni fogod a babadat!