Ilyen is lehet manapság a császározás?

Szia.Engem 2*császároztak,elöszőr 10éve,akkor kaptam gerincbe érzéstelenitést,amit anesztes adott be,bevittek a műtőbe nekiálltak,és éreztem,nagyon rossz volt,akkor azonnal elaltattak.2napig voltam az intenzíven,arra sem emlékeztem,hogy szültem vagy csak álmodtam :)A babát ritkán láttam,akkor mikor felhozták.12hete szültem az is császár lett(mindkettő életmentő volt)Akkor kaptam gerincbe a szűlésdoki kötötte be.Betoltak a műtőbe,leszíjjaztak meg minden,és elkezdték megint éreztem a dájdalakat,de muszáj volt kibirnom mert nem akartam,hogy altassanak,mert igy csak 12órát kell az intenzíven lenni.Kíbirtam,bár az elvileg fél órás műtét nekem majdnem 2óra volt :( De Hallottam felsírni a babám :)Ezért megérte:)

Minden jót

Én is EDA-t kaptam, ami nem volt kellemes, de kibírható volt. A lábamat nem éreztem, tehát fogalmam sincs, h leszíjazták-e. Az egyik kezembe folyt az infúzió, azt le is kötötték, a másikat belecsavarták a hálóingembe, és letakartak. Én "jól" éreztem magam (csak azért írtam "-be, mert azért mégis csak egy műtét), végig az egyik műtőssel beszélgettem. Persze éreztem ahogy matatnak, húznak-vonnak, de nem fájt. A gyerek szinte beékelődött a gyomromba, amitől levegőt is alig kaptam (alig volt már magzatvíz odabent), onnan húzta elő a doki. Na, az picit kellemetlen volt, mert ott nem hat az érzéstelenítés! Meg persze a gyomorsav a számba került rögtön. Ezen kívül nem volt semmi extra fájdalmam, nem éreztem rosszul magam, sőt, örültem, h azonnal láthatom a kicsit! Oda is tették pár percre a fejem mellé, megpuszilgathattam, beszélhettem hozzá, aztán elvitték az apjának megmutatni.

A császár maga sztem nem volt rossz, az utána következő pár hét viszont borzalmas volt! (főleg az első hét volt szörnyű)

Tiszta rémtörténeteket olvasok itt.

Az én császárom ezekhe képest gyerekjáték volt. Amikor leesett a baba szívhangja és áttoltak a műtőbe, már ott voltak az orvosok és az anesztes is. Spinális érzéstelenítőt kaptam, és utána lefektettek. Nem kötötték ki sem a lábamat sem a kezemet. Enyhe nyomást éreztem csak, de nem nevezném fájdalomnak. Hallottam a pici sírását is, meg minden mást. Teljesen észnél voltam.

Egyből az osztályra toltak ki. 15.18-kor született a pici, 15.45-kor már telefonálgattam. 16 órakor pedig már hozták is szoptatni.