Mennyire fáj császár után? Nem emlékszem.

Változó. Fájt, de annyira nem, hogy olyan érzésem legyen, hogy sose megint. Az első felálláshoz kaptam fájdalomcsillapítót. Utána is adtak minden nap, ha kellene, de talán egyszer vettem be, aztán nem. Elviselhető volt. Ki kellett kerülni a hasizom használatát. Amit többé- kevésbé meg lehet oldani. Ha nem mozogtam nem fájt, ha álltam, sétáltam az is inkább csak kellemetlen volt. Felállni nem lehet normálisan, meg felülni, úgyhogy ezeket kétszer is meggondoltam, de kellő segítséggel nekem nem volt vészes. Egy-két hét után már végképp csak a kényelmetlenségi faktor dominált, nem a fájdalom.

Nagyon.

Amúgy ez olyan mint a terhesség. Nincs két egyforma. Nekem semmi bajom nem volt, csodás terhességem volt. Másnak meg minden baja van. És nem azért mert én olyan fsza csaj vagyok, hanem mert szerencsém volt.

A vajúdás része jobban megviselt. Első felkelés nehéz volt és nagyon fájt. Utána tűrhetőbb volt. 2 hétig a lépcsőn a férjem hozta/vitte a lányunk, mert kapaszkodva jártam rajta. 2 hét után váltotta a fájdalmat a kényelmetlenség.

Ugye tudjátok, hogy az a kulcs, hogy amikor 6 óra elteltével először felállítanak, bármi áron is, de minél többet kell sétálni? Én fel alá sétálgattam a folyosón vagy fél órát. A szobatársam mondta, hogy erről ő is hallott (szintén császáros) szóval jött velem. A 2.nap már mindketten elfelejtettük bevenni a fájdalomcsillapítót, amit adtak. Itthon pedig elfelejtettem, hogy nem vehetem fel a tesóját, (mivel nem fájt), ezért felvettem. A tesójánál is császár volt amúgy. Na, ott még nem tudtam ezt az infót, így az elsőnél én is úgy éreztem magam, ahogy leírtátok.

16# ez csak egy klisé, hogy mozogj sokat. Én is mozogtam, amennyit tudtam, meg mindenki, de attól nem fájt kevésbé.