38. dik héten indítják a szülést magas vérnyomás miatt. Akit indítottak , elnyúlt hosszadalmas a vajúdás? Fájdalmasabb mint amikor magától indul be?

Miert nem lehet megmozdulni az agyon??

Nekem 3x is inditottak , nem volt olyan nagyon hosszu folyamat . 5-8 ora kozott volt mind a harom. Vagy kinek mi a hosszu. 😃

Nekem az elsőt indították, a másodikat nem.

Az indítottat rosszabbul éltem meg sokkal.

Nekem azért kellett indítani, mert nagyon kevés volt a magzatvíz.

Este 7kor burkotrepesztettek, tettek be szülőszobára.

8ig vártak, majd mivel nem tágultam, nem jöttek a fájások, kötötték be az oxitocint. onnan 2 perces fájásaim lettek, egyből brutál erősséggel.

Csak a bal oldalamon fekve vajudhattam, nem ehettem nem ihattam, pedig iszonyú szomjas voltam.

1x már sírva felültem, mert annyira rosszul voltam fekve, visszafektettek a bal oldalamra, mert "nem mér rendesen a gép".

10ig tágultam, de nem eleget, duplázták az oxit. Onnan elvesztettem magamat. Csak sírtam és az életemért könyörögtem, annyira erős fájásaim voltak.a 11 és fél 1 közti idő totál kiesett, nem emlékszem semmire.

fél 1kor kitisztult a kép, hogy nyomnom kell. 2re lett meg a fiam.

Másodiknál éjjel indultak be a fájások olyan 2 óra körül. 5ig feküdtem, sétálgattam, tök jól viseltem. Addigra 5percesek lettek, elkezdtem öltözni, pakolni. 6ra a kórházban voltunk, addigra 3 ujjnyinál jártam. Semmivel nem volt rosszabb mint egy mensi.

8ig simán elvoltam a szülőszobán. Itt is rámtették a gépet, de szabadon mozoghattam vele.

Végül olyan másfél óra ami kemény volt, de ott is tisztán emlékszem mindenre. fél10kor szültem meg.

3 barátnőmmek is terhességi magas vérnyomása volt. Egynél sürgősségi császár lett, de nála más baj is volt szóval nem mindig van ilyen helyzet. Másik kettő természetes módon szült indítással és semmi gond nem volt.

Ez nagyon lutri. Lehet semmi gond nem lesz, de lehet hogy kemény menet lesz.

Pénteken délutan mentem be idő előtti burokrepedés gyanújával, ami be is igazolódott, így szombat reggel tablettával indítottak, de semmi...

Vasárnap reggel újabb tabi, megint semmi, bár itt már a gép mutatta az összehúzódásokat, csak én nem éreztem :)

Hétfő délelőtt még próbálkoztak mindennek, mondták, hogy ha nem megy, akkor aznap császár lesz. Kaptam oxit is, akkor már éreztem a fájásokat, de a tágulás nem indult. Végül burkot repesztettek, akkor végre elkezdtem rendesen tágulni (kiderült, hogy hamarabb kellett volna, de a váltás nem kapta meg az infót, hogy csak szivárgott a víz előtte).

Kb. 12 órát vajúdtam érzéstelenítéssel, de akkor is bírható volt, mikor már gyengült a hatása, szóval nekem nem volt szörnyű, semmi traumatikus élményem nem volt.

Este 10-kor tettek fel ballont, másnap délután 3-kor kötötték be az oxit és tettek ctg-re. Onnantól kezdve nem igen mozoghattam, le lettem tolva, ha elmozdult a ctg. Viszont onnantól, hogy beütött az oxi, nekem nem is esett jól mást csinálni, csak feküdni... Hajnali 1-kor megszületett a kislányom. Nekem traumatikus élmény maradt, már csak azért is, mert úgy éreztem kierőszakolták belőlem a kislányomat, kézzel tágítottak, nem kaptam meg a számomra szükséges lelki támogatást, stb. De ha távolabbról nézek a helyzetre, akkor volt egy viszonylag gyors és problémamentes szülésem. Sokan nem is értették mi bajom van.

Indítás után nem hagynak napokig vajúdni, inkább császároznak, ha nincs előrehaladás. Én már a 8-9. óra után a világomról nem tudtam, újabb 8 óra után egyszerűen nem lett volna már erőm a kitolásra.

A szobatársam gyógyszert kapott reggel, délután 6 kor ment szülni.gyorsan meglett a baba.

Én este ballont kaptam, másnap délben oxyit. Amikor az oxy ment akkor nem mozoghattam, hogy a baba jól legyen monitorozva. Mivel nem használt az sem délután 3 kor megcsászároztak.