Több elismerést érdemel az, aki fájdalomcsillapítás nélkül szül?

Nem verseny. Nincs két ugyanolyan szülés.

Az elsőnél a végén szinte bármibe belementem volna, hogy enyhítsék a fájdalmamat (nem tették, valószínűleg okkal), a második meg bőven elviselhető volt. Vannak a fájdalomcsillapításnak is hátrányai, korlátai, de erre mondta a testvérem, hogy ha szülés közben felajánlják, akkor annak oka van, célszerű élni vele és nem büszkeség kérdést csinálni belőle.

Jó látod, ez olyasmi, mint ha valaki lenézi a császárosokat. Büszke lehet rá, hogy hüvelyi úton szült, egyáltalán arra, hogy szült, hiszen általában kemény menet és az odavezető út sem feltétlenül sima, de lenézni a másikat? Nem kell másokon köszörülni a nyelvét ahhoz, hogy büszke lehessen magára.

"3 gyereket szültem, minden nélkül, de nem gondolom, hogy ez nagy cucc"

Na pont ez a baj, hogy nem értitek meg, hogy mindenkinek más a szülése, a fájdalomküszöbe, és akkor próbáljátok a ti tapasztalataitokat ráhúzni, mintha olyan elképzelhetetlen lenne, hogy másnak más érzései voltak.

Én kétszer szültem, az elsőnél konkrétan a vajúdás végén és kitoláskor már nem is voltam magamnál a fájdalomtól, de szó szerint, nem tudtam magamról, félrebeszéltem, hànytam,, kitolásnál ordítottam. Ja, és mikor megkaptam az EDA-t, még csak 2 ujjnyira voltam kitágulva, lehet, hogy kb. el is ájulok, ha nem kapok fájdalomcsillapítást, nem tudom.

Másodjára meg eléggé fájt, de azért bőven ki lehetett bírni, ha minden szülésem ilyen lett volna, hát én is azt mondom, oh, fáj, de nem volt nagy cucc.

Nem akarok senkit megsérteni, de kell egy bizonyos "értelmi egyszerűség" ahhoz, hogy valaki ezt érdemnek tartsa.

Akinek van egy kis sütnivalója az nem diszkriminál másokat egy testi folyamat lezajlása kapcsán. Kinek így, kinek úgy jön össze. Mindannyiunknak a gyermekünk élete és egészsége a legfontosabb egyébként, ebben kéne meglátni az anyáknak a közös pontot.

Nem, de az legalább normálisan gondolkodik, megérett az anyaságra.

Nem mint sokan, akik itt is nyivákolnak, hogy Jaaaj, mi lesz, terhes vagyok, de nem bírom a fájdalmat, orvosfóbiám van, meg pánikbeteg is vagyok, nem fogom kibírni a szülést... ha meg megkérdezik, hogy minek kellett gyerek, akkor meg vérig vannak sértve.

A legnagyobb baj, hogy nem alap mindenhol, hogy kérhessen az ember fájdalomcsillapítást. Itt vagyunk 2024-ben és még mindig úgy szülünk, mint 1950-ben. Bezzeg ha férfiak szülnének, tuti mindenhol lenne már több féle fájdalomcsillapítás, sőt màt azt is tudnák, hogy szüljenek természetes úton altatásban 😅

Nincs ezért miért a mellét verje az ismerősöd, kettőt szültem minden nélkül, mert nem volt más választásom, de ha lett volna térden csúszva könyörögtem volna érte az tuti. 😅

A mi kórházunkban nincs rá lehetőség egyáltalán. Alapból az a narratíva hogy azért, mert a természetes szülést pártolják, gyakorlatban meg a szülőszoba körbevezetésen elmondják a szülésznők, nővérek hogy régen volt pl. gáz is választható, de az sincs már, mert nincs rá pénze a kórháznak. De valószínűleg orvos se. Itt ismerősöm műtéte azért halasztódott mert egy altató orvos van több megyére és körbe rohangál.

Ha valaki nem érzi szükségét a fájdalomcsillapításnak szüléskor annak vagy nagyon magas a fájdalomküszöbe vagy csak simán nem fáj neki annyira valamiért. Olvastam ilyen ritka esetekről is, állítólag van ilyen, jó nekik.

Számomra fontos volt, hogy a lehetőség legalább meglegyen ezért magánban szültem. Császár lett végül, de a helyi kórházban szült barátnőmnek is végül, csak míg nekik traumatikus volt, nekem nem. Őket bizonytalanságban tartották fél napokig rájuk se néztek, nem monitorozták a gyerek állapotát folyamatosan, nem kaptak fájdalomcsillapítót sem. Nekem ahogy esett a baba szívhangja, azonnal jöttek és figyelték, amint látszott hogy nem javul vittek császárra.

Aki kéri, kéri, aki nem, az nem. Semmi dicsőség, vagy szégyen nincs egyikben sem, másikban sem.

Én nem kértem, mert az elsőnél fel sem ajánlották, és úgy volt, hogy sokáig el fog húzódni, erre nagyon hamar megvolt a gyerek...

2.nál felajánlották, de úgy gondoltam várok még vele, amíg bírom, de ő még hamarabb jött.

(Erre megkaptam egy rokontól, hogy ha nem kértem, akkor nekem nem is fájt...)

Ha valaki ezzel akar felvágni, vagy ha lenéz valakit, mert így, vagy úgy szült, az szerintem a saját szegénységi bizonyítványa. Később gondolom ő lesz a bezzeganya, a bezzeggyerekével.