Apás szülés így?
37 hetes terhes vagyok, és apás szülésre készülünk. Viszont a héten olyanokat mondott a férjem, ami miatt elbizonytalanodtam... Mennyire fog majd engem támogatni.
Nem egyszerű a terhességem, az elején 5 hétig feküdtem, és elég korán kezdődtek a szeméremcsont és derék, csípő fájdalmak. Sok megértést nem kaptam, de nem gondoltam volna, hogy a férjem ezeket teljesen semmibe veszi...
Akinek volt ilyen, az tudja, hogy annyira tud fájni, hogy az ember nem tud menni, mozogni, ágyban átfordulni. Ez nem mindennapos, de a héten is így voltam, amikor pedzegette, hogy porszívózni kéne... (ő itthon volt, covidos volt, de már a nehezén túl, de még gyenge volt). Mondtam neki, amíg így fáj mindenem, nem fogok porszívózni. Erre azt mondta, más is terhes, gyerek mellett is, ők is megoldják. Van, hogy fáj, de olyankor össze kell szorítani a fogunkat, és csinálni a dolgunkat...
Teljesen ledöbbentem, és most aggódom, hogy ez az ember lesz velem a szülésnél?! :(
A szülésre nyugodtan beviheted, ott masok is lesznek és ő szerepelni akar majd, mintaferjnek tűnni. Rá se fogsz ismerni, meglátod.
A gondok ott fognak kezdődni, amikor hazamentek es kettesben lesztek. Onnantól a kanaperól fogja osztani az eszt, hogy miért bőg a gyerek ilyen hangosan, mas anyák meg tudják oldani, hogy csendben maradjon, aztán pesig, ha nagy nehezen leraktad a babát, jön a farkát lóbálva, hogy dugni akar.
Onnan tudom ilyen pontosan, hogy én és egy barátnőm is pontosan így járt. Mindketten elvaltunk villamgyorsan. Ilyen apaképet nagyon nem szeretnék a kisfiamnak.
Egyáltalán ő be szeretne veled menni? Ha igen, akkor beszéljétek meg, hogy segíteni, támasznak megy be, nem megmondani a tutit. Azt a férfiak (is) olyan jól tudják. Főleg ilyen témában, amiről aztán végképp gőzük sincs. Nekem szerencsére könnyű volt a terhességem, így a férjem másokat osztott, hogy mi az, hogy terhesen nem bírja ezt vagy azt. Helyre is raktam párszor, hogy az a normális, én a mázlista. Megjegyzem, nekem egy jó kis főzőcske után (mert bírtam), valamivel idő előtt indult be az egyik szülés. Nem lehet tudni, hogy bent maradt volna-e, ha kímélem magam. 37 hetesen mit vár a férjed? Kössön egy mozgó görögdinnyét 0-24-ben a hasára és takarítson!
Igaza van annak, akik szerint nem az apás szülés itt a legnagyobb gond! Tisztázni kell vele, hogy ha meglesz a gyerek, még ennyi időd és energiád sem lesz egy darabig. Ha olyan a viszonyod anyóssal, vele is lehet szövetkezni, hogy magyarázza el neki.
Szerintem igazad van abban, hogy első körben ezt a kérdést kell megoldani, a többi majd ráér később. Az igaz hogy nem jó jelek ezek a megnyilvánulásai, de most ezzel szerintem ne foglalkozz, hiszen 3 hét múlva szülsz, szóval az a problema várhat.
Most az a legfontosabb, hogy megszüld szépen a babát, minden es mindenki más csak ezután jön. Én azt tanácsolom neked, hogy most koncentrálj csak magadra, a szülésre es a babára, es semmi olyat ne csinálj, ami nem esik jól. Mondd meg neki kerek perec, hogy te márpedig most nem fogsz takarítani/főzni/mosni, intézze el ő.
Ő mit mond, bent akar lenni a szülésnél?
Igen, be szeretne jönni. Remélem, tényleg majd ott jófejnek akar látszani.
Anyóst hagyjuk... Annyit mondott, hogy ezt nekünk kell megoldani, és fontos, hogy szeretetben várjuk ezt a kisbabát. Ja és hogy a fiában van kötelességtudat, ha kell majd mellettem lesz...
"Remélem, tényleg majd ott jófejnek akar látszani."
Hát én nem azt remélném, hogy majd jofejnek akar látszani, hanem azt, hogy radobben - még szülés előtt -arra, hogy ez így nem mukodik
Az a vicces hogy a kérdező kiragadott egy mondatot az életükből.
Nyilván nem egy kedves mondat ,de ha a szívünkre tesszük a kezünket egy 2 fős család már mióta nem porszívozhatott amikor egy férfi ilyet mond. Simán kinézem a kérdezőböl hogy egyébként már hónapok,hetek óta csak szenved a fajdalomtól és minden rá van fogva!se takarítás,se főzés....
Egyébként ha ennyire szenvedsz ott az anyád, anyósod és kérj segítséget!biztos szivesen kivakarják a szarból az otthonodat!
Sajnos ha ő így gondolkozik, ez már nem fog változni. Ezt mások is írták, én is így gondolom.
Nem kell kivakarni a szarból az otthonom, ezek az állapotok, amikor alig bírok menni, néhány napig tartanak. Szerencsére. Tegnap amint nem fájt annyira, és jobban voltam, porszívóztam. Csak hát ez két nappal később volt, mint ahogy a férjem kitalálta.
Volt egy mellékes sztori is egyébként a porszívózás mellett. Múlt szombaton volt egy rendezvény, ahol azért annyira nem volt rosszul, hogy ne igya k.o-ra magát. (Egyébként nem iszákos, de ha alkalom van, nem tudja, hol a határ.) Szóval batyus buli volt, vasárnap hoztak egy fél tálca sört, mert szétosztották, ami megmaradt. Lerakta a nappali padlójára, és 3 nappal később, amikor a porszívózást pedzegette kérdeztem, hogy azt mikor rakja el a kamrába. Azt kérdezte: mert az rá vár? Szóval szerinte nekem kellett volna elrakni. Nekem ez sem fér a fejembe, hogy hogy gondolkozhat így.
De hogy árnyaljam a képet, hétvégente szokott főzni. Ennek háttere az, hogy csak az jó, amit ő főz. Nem azért, mert én ne tudnék, két exem is évekig ette, és hétköznap szoktam magamra főzni. De mindenben talál valami hibát, míg az ő kajája profi (nem, csak más az ízlésünk, és én már feladtam).
"(Egyébként nem iszákos, de ha alkalom van, nem tudja, hol a határ.) "
"Ennek háttere az, hogy csak az jó, amit ő főz. "
Mondjuk ezek olyan dolgok, amik mellett nemhogy gyereket nem vállaltam volna vele, de párom se sokáig lenne.
Szerintem ideje elgondolkoznod rajta, hogyan képzeled a jövőt.
28-as, nem szégyelled el magad, mikor ilyeneket írogatsz, így nyilvánulsz meg?! Anyád nem tudott megnevelni (ha már így emlegeted te is másnak az édesanyját)?
Mutasd meg neki az itt írt válaszaidat, hátha elsüllyed a szégyentől!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!