Szülés alatt miért/hogyan nem szégyenlős aki szül?

Én mikor szültem baromira nem azzal foglalkoztam, hogy ki hova néz és mit gondolnak épp rólam.

Nekem ez egy teljesen egyedi lelkiállapotot teremtett, megszűnt körülöttem kb minden, mert csak egy dolog számított: hogy kitoljam a gyereket és egészségesen szülessen. A külvilág ilyenkor egyszerűen megszűnik, valahogy beszűkül a koncentrálásod arra az egy bizonyos dologra, ami a legfontosabb. Mert megismételhetetlen.

Pl. nem tudod megtenni, hogy jaj, még most nem szülök, mert még nem ment ki a takarítónő, de ciki. Az ha jön, akkor jön. Nem kérdés, hogy mit csinálsz.

Azért a szülés fájdalma nem hasonlítható a metrón megjelenő menzeszes fájdalommal. De biztos lehetsz benne, hogy aki akkor épp rád néz, nem azt nézi rajtad, hogy ennek biztos megvan, most akkor jól bestresszelem a nézésemmel.

Szóval, ha szülsz, ha nem - nem kell annyit foglalkozni a külvilággal.