Kinél mikor indult be a szülés? Beszélgessünk kicsit :)

Sziasztok!

Esetleg itt van még azóta valaki?

Május 12.-én született meg végül a kislányom, május 16-ra voltam kiírva :)

Köszönöm szépen nektek, nagyon aranyosak vagytok! ♡

Sajnos nem volt időm azóta itt fent lenni, így csak most tudok válaszolni. 39+2-re szültem végül. Május 10.-ikén este körülbelül 9-10 óra körül enyhe fájásaim voltak. Fájt a hátam, derekam, gyakori pisilés. Ilyen előfordult már így a vége felé többször is de valahogy éreztem hogy ez teljesen más és szerintem szülni fogok. Párom ott volt mellettem, segített és nyugtatott hogy minden rendben lesz. Pár óra után megszűnt az egész fájdalom, reggelre már semmi bajom nem volt, a többiek is mondták hogy akkor biztos csak jósló volt megint így hát nem nagyon foglalkoztunk vele annak ellenére is hogy én éreztem ez teljesen más érzés volt már. Végül felkelés után 1-2 órával (olyan 10-11 körül) elmentem wc-re pisilni, akkor már kezdtem enyhén vérezni amit a wc papíron vettem észre, rögtön szóltam a páromnak, szüleimnek hogy vérzek. Nyugtattak hogy ne féljek, rendben lesz minden és lélegezzek nagyokat. Kezdtem egyre jobban vérezni, így hát hívtuk a mentőket, körülbelül délre már a kórházban is voltam. Ott kiderült a magzatvíz is szivárog már de nagyon lassan. 2 ujjnyira voltam nyitva, vittek is a szülőszobára. Ott megtörtént a beöntés is ami számomra nagyon kellemetlen volt. Egy ideig ezen kívül semmi más bajom nem volt, csak véreztem és feküdtem. Kb 1 és fél óra után onnantól ahogy a kórházba értem elfolyt a magzatvíz, nagyon véreztem, fájások jöttek egyre erősebben, kaptam fitneszlabdát is hogy "könnyebb" legyen elviselni, zuhany alá is mentem párszor. Déltől egészen este 8-ig még mindig csak 2-3 centire voltam nyitva, pedig akkor már nagyon erős fájásaim voltak, úgy éreztem nem bírom már tovább és belehalok a fájdalomba. Nem is tudom hogyan bírtam ki az egészet, a fitneszlabda azért tényleg nagyon sokat segített a fájásoknál is. Nagyon de nagyon nagy trauma az egész szülés élmény a számomra, a párom sem volt mellettem mivel nem volt már üres szoba a kórházban ahol külön lehettünk volna, kint várakozott a nővéremmel együtt és annak párjával de végül fél 10 körül hazamentek mivel a nővérem párja melóba ment így hát semmiről sem tudtak otthon hogy mi történik velem. 11 óra vajúdás után, majdnem éjfél körül már 8-9 centire voltam nyitva, rögtön jött egy orvos is, előkészítettek mindent. Két nővér rásegített szüléskor, próbálták "lenyomni" a magzatot hogy könnyebben menjen a nyomás, ez így is volt mert körülbelül 2-3 perc alatt meg is született a kislányunk. Jelenleg még gyógyulgatok azóta is mivel sok a belső és külső varrás is ott lent, szülés után rögtön varrtak is össze, ez kb 45 percig tartott. Fél 2 körül telefonáltam haza az örömhírrel. Nagyon megkönnyebbültem hogy végre túl vagyok már rajta, én tényleg nem tudom hogyan bírtam ezt ki egyedül 11 órán keresztül, nyilván eléggé hangos voltam vajúdás és szülés közben is, kiadtam magamból mindent amit csak tudtam, máshogyan nem is bírtam volna ki szerintem. 00:10-kor született meg 3750 grammal, 50 centivel és a Liliána nevet kapta 😊