Ha természetes úton szül a feleségem, utána tényleg nullára íródik a szexuális életünk?

Én nem bírtam elviselni, hogy a mellemhez érjenek, és zavart a gondolat, hogy "nemi" izgalom hatására is megindult a tejem. Teljesen bekavart. Ráadásul éreztem, hogy kezd termelődni, mikor szexre került a sor, nem tudtam elengedni magam, és utána jött a spriccelés. Rohadtul nem akartam összekötni a szoptatással.

Utána már oké volt, de a mell kb még mindig semleges zóna nálam, nem intim terület, már nem megy.

Ami még zavart, hogy a gyerek szinte folyton hozzámért, így a korábbi érintések, amiket intimnek éltem meg, nem lettek azok. Tök oké volt, ha kilógott a fél mellem, észre sem vettem, a gyerek mindenhol rajtam csüngött, meztelenül is mászkálhattam volna, úgy éreztem magam, mint egy tehén, mintha nem az én testem lenne, esténként ha sírt vele aludtam, mindenhol ért, rugdosott(aktív alvó volt, ha kiságyba tettem is 50x körbejárta).. nehéz így izgalomba jönni. Erre jön a fáradtság, sírás, folytonos éber figyelem, lelkiismeretfurdalás.. hát nagyon ritkán volt csak kedvem szexelni, kb évente párszor, de akkor meg nagyon.

Úgy éreztem más ember vagyok, szülés után eltűnt a szemérmességem is teljesen. Arról nem is beszélve, hogy hiába voltam gyönyörű hibátlan alakú, vékony az első két évben, szinte azonnal, nem éreztem magam annak, pedig szőrtelenítésre is figyeltem meg minden, de nem éreztem jól magam a bőrömben. Ilyen szempontból az első 2-3 év borzalmas volt, nőiség oda, főleg kb egy éves kortól, mikor már nem csak gondozod, hanem neveled is, és előszor emeled fel a hangod életedben nevelő célzattal, és szemétnek érzed magad tőle, hogy rászóltál egy 1-1,5 évesre, hogy ne dobáljon vagy nem foghatja meg és üvölt a szomorúságtól. Ja meg a kaki. Napi többször pisiben és párszor kakiban turkál az ember, akkor nem fogja olyan szexinek érezni magát, egyszerűen vágyölő a gyereknevelés 2 éves korig. Fú

Egyébként ha császároznak valószínűleg minimális jobb lett volna, bár alul semmi bajom nem volt, most is minden tökéletes.. meg lenne egy nagy heg a testemen, az zavarna biztosan. Szóval akkor már inkább hüvelyi szülés. Szoptatás nélkül viszont biztos, hogy nem ugyanúgy éltem volna meg a dolgokat, szexuális szempontból ki kellett volna maradnia:) másrészt ha nem szoptatok akkor is hozzászoktam volna, hogy minden részemen ott a gyerek, az újszülöttek keze lába folyton jár, meg szerintem valamilyen részből jó a gyereknek, hogy rengeteg a bőrkontaktus..

Szép voltam, csinos voltam, "szerencséses" szültem, de nem volt a régi a testemhez való viszonyom. Viszont ha rendesen csinálod, te is kakit takarítasz, fáradsz a gyerekkel való foglalkozásban, dajkálod annyit, hogy természetesnek érezd, hogy gyerek feneke van az arcodban vagy hónod alatt gyerekkéz már fel sem tűnik, akkor benned is csökkenni fog a vágy. EGyszerűen azért, ami korábban intim érintés volt, szexuális, már nem lesz az, a kakitörölgetés meg vágyölő. Én inkább tologattam volna a fűnyírót amúgy fél órát, mint 40x is próbáljak ételt varázsolni a gyerekbe, vagy rávenni, hogy ne dobja el azt, ami a kezében van századik alkalommal is.

Ha egészséges hasonló változásokat akarsz, azt csináld fele időben, amit a feleséged, így ha csökken a szex, egyszerre fog csökkenni nálad és nála is! Nem kell 90% házimunka, legyél 40%ban a gyerekkel pelenkázásnál és sírásnál főleg, addig az anyukák szívesen mosogatnak:)

Szerencse hogy sosem voltam szép és csinos így nem volt gondom magammal.

Lehet nem is olyan jó szépnek lenni😁

Császárom volt, utána nulla volt a libidóm, és kB egy évig minden együttlét baromi fájdalmas volt az első percekben.

De a férjemtől kb nulla segítséget kaptam a gyerekhez... aki egy hasfájós baba volt. A fogzást és a szepát is brutál nehezen élte meg. És minden egyes éjszakai kelést én csináltam végig és persze napközben is, emelett ott vannak az otthoni teendők. És persze nem egyszer kétszer ébredt hanem rengetegszer...ennek tükrében csodálja bárki, hogy az utolsó gondolatom volt a szex..