Indított szülés. Hogy viseltétek?
Betegesen félek, hogy már egy nappal korábban be kell feküdni a kórházba. Herótom van egyszerűen a gondolattól is, hogy mesterségesen kell kikényszeríteni a babámat kvázi.
Ti hogy viseltétek lélekben? Milyen lelkülettel teltek az utolsó napok?
Első szülésem magától indult. 16 óra vajúdás után lett meg ,természetes úton.
Második szülés ,indítás , 3 óra alatt meglett. Nagyon gyors volt.
Semmi negatív tapasztalatom nincs. Minden simán ,zokkenő mentesen ment. ☺️ Ok, viszont nekem ő a második baba ,ugye elvileg gyorsabban jönnek.
De maga az indítás sem volt rossz élmény ,nem fájt vagy ilyesmi ( nekem burokrepesztèssel indítottak )
2x szültem, mind a 2 indított volt. Sajnos oka volt mind a 2x. Nem viselt meg, én örültem, hogy ilyen módon sikerült, és nem lett császár belőle.
Mind a 2 gyerek 3 és 3,5 óra alatt lett meg, szerintem az én esetemben még jobb is volt ebből a szempontból is, hogy rásegítettek.
Egyedül a ballon felhelyezése maradt meg rossz élményként, az elsőnél fájt, és a 2.alkalommal rendesen szorongtam emiatt, így 3.jára sikerült felhelyezni. De ezen kívül semmi rossz élmény.
Az is jó volt, hogy rá tudtam készülni, mert tudtam, hogy másnap már babázok.
Semmi különös. Oxi be, két ora múlva gyerek ki, nem volt elviselhetetlen fájdalom. Második szülés volt ilyen, az első spontán indult.
Persze engem is zavart, hogy mesterségesen indul meg, de erzetre viszont már ott élesben nem ez volt. Igaz hogy egy kis segítséggel, de beindult, és onnantól kezdve ugyanolyan volt minden, mint az első alkalommal.
nekem is inditas volt, 37. héten, okkal, igy én örültem hogy legalább van lehetőségem a hüvelyire, ami sikerült is , jó élmény maradt
engem nem nagyon zavartak a beavatkozások, de tény hogy előtte sem votlam nagyon ellene
most várom a 2. babám , ha alá lehetne irni hogy ugyanilyen szülésem legyen, hát én megtenném ... ennél ezerszer rosszabb dolgok vannak
Nekem nem volt felkészülési időm, egy sima vizsgálatra mentem be, mire a doki kinyögte, hogy azonnal meg kell szülni a babát,mert gyenge a szívhang.
Nem volt idő gondolkozni, aggódni. Nem is készítettek elő, nem adtak se beöntést, se borotvált nem végeztek. Borzasztó volt egyébként, a méhszájtágítás, a burokrepesztés, aztán olyan hirtelen jöttek a nagy fájások, hogy azt hittem beledöglök. Semmi átmenet nem volt....
Normál vajúdásnál egyre fokozódó fájdalom van, de itt nem ez volt. Hát kitartást! Mindent is túl lehet élni, de nem lesz egy sétagalopp.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!