Tényleg rettegnem kéne a szüléstől?

Azért vállalják a következőt, mert elfelejti az agy azt a fájdalmat. Én emlékszem arra, hogy irgalmatlan volt a fájdalom, ott és akkor azt hittem, meg fogok halni. Másnap sem tudtam elképzelni, hogy ezt hogy élhettem túl. Most 6 hónappal szülés után nem tudom felidézni, milyen volt a fájdalom, azt tudom, hogy pokoli, de csak arra emlékszem, hogy valahogy kibírtam.

Amúgy én is ilyen nagy mellénnyel indultam neki a szülésnek. Mindenki azt mondta hogy elmondhatatlan fájdalomról van szó. Én pedig gondoltam, már annyi minden fájt nekem az életben nagyon, mindet kibírtam simán, biztos mindenki túloz. De akkor és ott rájöttem, hogy amíg nem szül az ember, nem tudja milyen az a fájdalom, és valóban leírhatatlan, rettenetesen fáj.

Egyébként én sem féltem a szüléstől és nem is kell félni tőle. Megtörténik, ha félsz, ha nem. De ha rágörcsölsz biztosan rosszabb lesz.

Kíváncsian várom a beszámolódat jövőbeli szülésedről.

Szerintem a fájdalom önmaga nem ok a rettegésre, különösen hogy tudod, hogy fájni fog. Persze ha az ismeretlentől rettegnél, hogy nem tudod, MENNYIRE fog fájni, az már reálisabb egy kicsit, de ennek is neki lehet menni kíváncsisággal. Szerintem borzalmasan fájt, de nekem sokkal jobban fájt az, hogy erőszakosan meggyorsították a kitolást, ráadásul arra hivatkozva, hogy fájásgyengeség. Hát, ha az gyenge fájás volt, dobok egy hátast.

Az elsőtől nem féltem, hiszen el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet - őszintén maga a pokol volt - vagyis azt hittem amíg át nem éltem a 2. szülést! Ettől viszont már rettegtem, nem csak azért, mert az első annyira rossz volt, hanem mert mindenkitől azt hallottam, hogy 1.) a második rosszabb

2.) az indítás nagyon rossz

nekem pedig indították.

Előre tényleg felesleges félni amúgy, az nem segít ott

Hát én fájdalomcsillapitóval se vagyok hajlandó soha többé fogat idegeltetetni, altatásban lesz a következő ha neagyjisten szükség lesz rá, akármennyibe is kerül.

Úgyhogy én retteghetek.. Ha nem kapok/kaphatok EDA-, nekem végem.