Hogyan tudnék fejben felkészülni a szülésre?
Kérlek ne gúnyoljatok ki, első babám lesz és rettentően félek, ahogy közeledik a vége (28. hetes vagyok). A technikai dolgokra, mint hogy mit kell vinni, gátvédelem, mit kérhetek mit nem, stb tudok készülni, utánajárással, de úgy érzem az érzésekre illetve a fájdalomra nem. Szeretnék amennyire lehet felkészült lenni, elfogadni valahogy ezeket a dolgokat, de ha belegondolok, hogy egy számomra ismeretlen de annál rettegettebb mértékű fájdalomra kell felkészülni, akkor összeszorul a gyomrom a félelemtől.
Aki sikeresen készült fel, és a félelmeit el tudta engedni, vagy úgy érzi jól tudott megküzdeni ezzel a nem kis félelemmel/fájdalommal, leírná a tapasztalatát, módszerét? Akár hagyományos szülés, akár császár.
Köszönöm!
Nekem az útmutató szüléshez könyve segített.
Nem féltem utána, a 2. Szüléstől sem, pedig az első nem éppen tankönyvi lett sajnos rövid köldökzsinór miatt.
El kell fogadni, hogy ezen most túl kell lenned, nincs választásod. Nekem ez segített. Meg az a gondolat, hogy több milliárd nő túlesett már rajta, és ha olyan szörnyű lenne, senkinek nem lenne testvére.
Az a saját tapasztalatom, három gyerek után, hogy minél jobban fáj, annál gyorsabban meglesz a baba. :)
Én a végén már annyira nem bírtam semmit se csinálni, hogy könyörögtem, hogy induljon meg, pedig előtte én is rettegtem.
Nem volt könnyű szülés, 50 órás vajúdás után császárral született meg a kisfiam.
De mosoly van a számon, amikor visszagondolok arra az 50 órára, mert minden perce megérte.
Annyival tudlak nyugtatni, hogy első babánál általában hosszú/ hosszabb folyamat lesz a vajúdás, szülés. Nekem az segített, hogy mindig csak az adott történésre, az adott helyzetre, az adott pillanatra koncentráltam, hogy ezt kell most kibírni, és nem többet. Előbbre nem gondoltam. Pl. a beöntésnél nem agyaltam rajtam, mi lesz majd a szülőszobán. Mindig csak az adott pillanatban voltam jelen, és így nem féltem annyira. 11 óra volt amúgy magzatvíz folyástól. Ez így hosszúnak tűnik, de benne nem tűnt annak. Mindig csak max egy lépéssel gondolj előre, szerintem.
Azzal is tudlak biztatni, hogy nem mindenki szül kínlódva, és nem mindenkinek fáj iszonyúan. Velem (egyszer szültem, egy éve) nem történt semmi rossz, és semmi kibírhatatlan, semmi iszonyú fájdalmas, semmi drasztikus. Egy rossz szavam nem lehet se a szülésznőre, se az orvosra, se a körülményekre. Mindenkinek ilyen szülést kívánnék. Hozzáteszem, oxival gyorsítottak rajta a szülőszobán, de kaptam mellé fájdalomcsillapítást is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!