Van valami, amit mai fejjel máshogy csináltál volna aznap, mikor szültél? Bármit mondhattok!

Vinném magammal a szülőszobára a telefonom, mert fenn maradt az osztályon.

(Úgy voltam vele, minek a férjem mellettem van, a kicsi mindjárt a karomban.)

Óriási hiba volt!

4 órán keresztül nem tudtam, hogy hová került a gyerekem.

Gond volt vele a szülésnél.

Amint megszületett, egy pillanatra a hasamra tették. Kiderült (meglátták) a bajt, lekapták rólam és elrohantak vele. A férjemet a babával küldtem, hogy egy percre se mozduljon mellőle. 1 órával később, 1 percre, a mentősök inkubátorban még behozták, hogy láthassam, kaptam róla egy képet.

De utána (kb 4 óra), amíg nem kerültem fel az osztályra, azt sem tudtam mi van a kicsivel.

Él-e még, vagy műteni kell, vagy egyáltalán mi baja? Az sem volt biztos, hogy Pesten marad, vagy Debrecenbe szállítják.

Ott ahol szültem, semmit nem tudtak mondani róla. Ráadásul, amint összevarrtak, magamra hagytak a szülőágyon még feltett lábakkal, amit nem volt erőm levenni. A sírástól semmi hangom nem volt, nem tudtam senkit hívni.

Amikor végre jött a szülésznő, hogy akkor most elmehet lezuhanyozni, de ő meg nem adhatott semmilyen információt.

Ezt az érzést, nem kívánom senkinek!

Nem engedtem volna a kézzel tágítást. Lehet akkor nem stresszelünk be mindketten a lányommal,lehet ha hagynak kicsit a saját tempónkban nem lett volna sürgős császár.

A másodiknál biztos nem engedném meg 1x a nővérkének hogy érzestelenítés előtt szó szerint bassza belém a katétert..majd indokolatlanul túl sok só oldatot nyomjon bele.. Megkérném a nővért tájékoztassa férjemet miért vagyok 2 órát a műtőben.. Mert aenki nem mondott semmit neki csak a kezébe nyomták a gyereket. Azt se tudta élek e még vagy meghaltam.

Most decemberben lesz a 3. program császárom. Biztosan kifogom harcolni, hogy ne kapjak beöntést. Bélgyulladásos vagyok és diverculitiszes. Inkább hashajtózom.. Mint szétdurrantsák a belem.. A második csm-nél derült ki hogy megtekeredett a vastag belem.. Ha nem utasítom vissza 3 dl után a beöntést, hogy nem bírom és engedem, hogy belém nyomják az 1l meghalok..

Többet mennék a kérdéseimmel a csecsemős nővérek után...

Illetve hagynám a testemet “fájni” a vajúdás alatt, utólag úgy látom, azzal lett hosszú a szülésem, mert visszatarthattam a fájdalmat és a nyomást.