Csak én érzek így? Nem szeretek szoptatni.
Biztos elítéltek páran, de mostanra eljutottam odáig, hogy ki merem mondani. A legtöbb helyen, ahol a szoptatásról olvasok, az jön le, hogy milyen csodálatos érzés szoptatni. Valahogy nekem ezt a csodát nem sikerült megélnem. Küzdünk a tejért, kevés van. Amit tudtam/tudok megteszek, de a 2 éves "nagyobb" mellett behatároltak a lehetőségek (pl. nem tudok naphosszat fejni, pihenni meg egyáltalán nem, maradnak a teák.)
Ha jön tej, akkor komótosan elnyammog a cicin, ha nincs benne, akkor rángatja. Ha meg álmos, akkor csak cuminak használná (na, ettől néha falra tudnék menni, mert az érzékeny mellbimbóknak csak ez hiányzik...)
Haragszom magamra, hogy így érzek. Persze tudom, hogy az anyatej a legfontosabb a babámnak, de lassan ott tartok, hogy egyszerűbb a cumisüveget odaadni neki a tápszerrel.
Érzett/érez esetleg más is így, vagy csak én vagyok ezzel így? (Ja, és nem azért van így, mert félteném a melleimet.)
Légyszíves, ne tejszaporító praktikákat írjatok, utánaolvastam sok mindent, a szoptatással kapcsolatos honlapokat is ismerem.
(Még annyi, hogy igazából örülnöm kellene, mert most több a tejem, mint az első gyerekemnél, mert akkor még ennyi sem volt.)
válasza:OFF:
10:09-es vagyok
Csak tudnám ki pontoz mindenkit lefele, mert nem igazán látok ellenvéleményeket.
Kérem aki lefele tud pontozni, írja már le a saját véleményét, hogy tudjuk, mivel nem ért egyet az előző válaszok közül.
Köszönöm
válasza:Még új vagyok a szeren, kislányom alig 3 hetes, de én sem vagyok eldőlve a szoptatástól. Nem ment simán az eleje, valószínűleg a korházban rosszul indítottunk, kétszer is ömlött a vér a mellbimbómból, tiszta sebes lett mindkettő... szóval egy katasztrófa. Hazajőve jobb lett kissé a helyzet, de néhány nap után rohantam a dokihoz, hogy írjon fel tápszert... mostanra kezdünk belejönni, a kicsi is többet és gyorsabban szopik, nekem meg van tejem.
Azzal fárasztanak, hogy fejjek két szopi között, akkor még több lesz... de mi a francnak nyüstöljem a végre meggyógyult bimbóimat, nem akarom a frigót telerakni tejcivel... ezért most az van, hogy mérünk, majd szopizunk, aztán ha kevés és kér még, jön egy minimális tápszer adag... nem teszem vissza mellre még fél órát, úgysem szopik már rendesen... ha Mókuska nem tartja a szintidőt, ez mellenként kb. 15 perc, akkor jön a pótlás... És úgy tűnik, ez bevált... eddig... szerintem is hülyeség az igény szerinti szoptatás. Persze ha nagyon nyűgös és másképpen nem megy, mellre téve megnyugtatom, de ez már a jolly jocker... Nem akarok megint tiszta sebes mellbimbókkal szoptatni, na szerintem ettől menne el a tejem, mert kinek jó az, ha páróránként fájdalmai vannak... Amúgy meg mindenkinek a magánügye, hogy mit csinál, ez egyén és gyerekfüggő... én utálom, hogy amikor fejek, egy fejőstehénnek érzem magam, hát ezért nem fejek, ha nem muszáj... és szerintem amikor szoptatok, nem tud a drága a szemembe nézni, de amikor a cumisüvegből szopizik, olyan aranyosan tud nézni azokkal a gyönyörű nagy szemeivel... hát ennyit a meghittségről.
válasza:
válasza: válasza:Én sem értem, miért a lepontozás, tök normál válaszok jöttek :(
(10:35)
Nagyon köszönöm mindenkinek a válaszokat, és a sok biztatást. Az tuti, hogy ameddig egy csepp tejem is lesz ciciből vagy üvegből megkapja a fiam.
Nem mintha örülnék neki, de kicsit megnyugtat, hogy nem csak én nyűglődök a szopival.
(Bimbóvédőre nincs szükség, nem sebesedett ki egyszer sem a mellbimbóm, sőt az alakja is olyan, hogy jól be tudja kapni.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!