Önzőség? Vívódom. Ti mit csinálnátok?

Arról van szó, hogy mindig nagyon hízásra hajlamos voltam, de a terhesség előtt nem mondanám, hogy kövér lettem volna, bár 80 kg körül estem teherbe, de mégsem voltam az, sokat sportoltam (8-10 km-t futottam heti 3-szor), és bár soknak tűnik, viszonyításképpen leírom, hogy 38-40-es ruhákat hordtam, ami átlagos.

A terhesség alatt egész jól sikerült tartani magam (ahhoz képest, hogy én azt hittem rettenetesen meg fogok hízni), 11 kg-t híztam, a kórházból vágül 86 kilósan jöttem haza. De utána jöttek a szoptatási nehézségek.. :( Nagyon nehezen indult be a tejem, kevés volt, stb. mindenki azt mondogatta egyek sokat, sok szénhidrátot kell enni, stb. én pedig nagyon akartam szoptatni, így ettem is elég sokat, késő este is, hogy legyen tej, stb.. A lényeg, hogy mivel ahogy mondtam nagyon hízékony vagyok feljött rám minimum 10 kg (már nem is merek mérekezni) szóval lassan közel vagyok a 100-hoz.. a kisfiam 5 hónapos már, és eljutottam arra a pontra, hogy nagyon szeretnék újra sportolni, és lefogyni, de félek, hogy akkor elapad a nagy nehezen beindult tejem... nem akarok önző lenni, nem is az esztétikai szempontok vezetnek, de az is sokszor eszembe jut, hogy minél később fogyok le, annál nehezebb lesz, és lehet hogy még hízok is, jönnek a szövődmények (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) viszont valakinek fel is kell nevelnie a gyerekemet, úgyhogy lehet hogy pont az az önzőség ha nem fogyok le mielőbb.

Amúgy pótolnunk kell így is tápszerrel, mert bár beindult valamennyire a tej, de nem lett elég. Lassan a hozzátáplálást is elkezdjük.

Ti mit csinálnátok? Elkezdenétek fogyókúrázni kockáztatva, hogy elapad a tejetek, vagy várnátok? (Eredetileg én úgy képzeltem, hogy kb. 1 éves koráig szoptatni fogom, de most már nem tudom mivel tennék jót..)