Mit csinálnátok, ha a szoptatás elhagyása után nagyon ragaszkodóvá válna a gyerkőcötök?

Nem tárgyakkal, játékokkal, hanem sok szeretettel, közös élménnyel, sétával, beszélgetéssel halmoznám el.

Dolgozol, hogy bölcsiben van? Van testvére?

Hát, mi ezért vettük ki a bölcsiből... De mondjuk nálunk egyéb okok is voltak.

Ez persze nem konkrét tanács nektek, sőt, csak egy jelzés, hogy igen, nem vagytok egyedül a helyzettel..

Egyébként mióta bölcsis? Nem hiányzik neki most a szopi?

Ha most kezdtétek, akkor én mondjuk nem most hagytam volna el a szopizást... de ez privát vélemény és halkan mondom, nem bántani akarlak vele! De lehet, hogy az időzítés sem annyira volt jó..

Én mondjuk számítottam rá, hogy az enyém "ki fog borulni" a bölcsitől (bár nem volt biztos, hogy ez lesz a vége), ezért szándékosan nem akartam leszoktatni róla. (Egyébként is együtt hagyjuk majd el idővel.) És jól gondoltam, mert egy időre vissza is vettük magunk mellé éjjelre, szüksége volt ránk. Azóta kivettük a bölcsiből és vissza is került a szobájába. De nemsokára napközi lesz, úgyhogy készen állunk megint a változásra... De a szopi még megvan és meg is lesz egy ideig, ha rajtam múlik. Sokat segít(ett).

Bár nekem nem bölcsis, csak ovis gyerekeim voltak/vannak, észrevettem, hogy egy-egy hosszabb betegség, vagy szünet után szinte újra szoktatni kellett őket az ovihoz.Főleg kiscsoportban volt ez, később már azért nem jött ez elő annyira.

A babádnak a szoptatás még meg is könnyíthette az elválást, mert így otthon ki tudta elégíteni a "bújásigényét".

Eszembe jutott, amit az egyik már tapasztalt anyuka-barátnőm mondott nekem még a bölcsiben: neki mindkét lánya csak idővel (kb. 2 hónappal a kezdés után) csinálta ugyanezt. Először mindketten csodálkoztunk, hogy miért lehetett ez, aztán ahogy diskuráltunk róla, abban állapodtunk meg végül egymás között, hogy elképzelhető, hogy csak ennyi idő után "esett le" nekik, hogy hú, ide mostmár mindig járni kell. Szóval lehet, hogy ez egyfajta fáziskésés lehet. (De ők is gond nélkül beilleszkedtek az elején.)

Márcsak azért is tartom ezt valószínűnek, mert más gyerekek, akik meg pont az elején cirkuszoltak és szoktak be nehezen, később már jól viselték a dolgot, nem volt visszaesés.

Szóval lehet, hogy ez a két nagy típus létezik: akik nehezen szoknak be és azok, akik később döbbennek csak rá, hogy mi a helyzet.