A tejtermékeket miért nem ajánlják szoptatás alatt? Nem tejet, hanem a joghurtot, sajtot, túrót.

Úgy látom, itt is sok az öntudatlanul élő és ostoba módon (le)pontozó, a dolgoknak egyáltalán nem utánajáró válaszoló.

Hadd idézzek a Kína Tanulmányból, amit valószínűleg egyikőtök sem olvasott, s ami egyébként a valaha végzett legátfogóbb táplálkozástudományi vizsgálat (főleg 9-esnek ajánlom a figyelmébe):

"Melyik fehérje rendelkezik a legkövetkezetesebb és legerősebb rákot előidéző effektussal? A kazein, ami a tehéntej fehérjetartalmának 87%-át teszi ki, a rák bármely stádiumát képes előmozdítani. Melyik fehérjetípus nem kedvez a ráknak, még nagy mennyiségű bevitel esetén sem? A biztonságos proteinek a növényekből származnak, így a búzából és a szójából. Amikor előttem mindez nyilvánvalóvá vált, meg kellett kérdőjeleznem, majd szilánkokra kellett törnöm a legbecsesebb, legdédelgetettebb feltételezéseimet is. Az állatkísérleteknek azonban ezzel még nem szakadt végük. Én viszont áttértem az embereken végzett orvosbiológiai kutatások történetének táplálkozással, életmóddal és betegségekkel foglalkozó, legátfogóbb vizsgálatára. Ez a Cornell Egyetem, az Oxford Egyetem és a Kínai Megelőző Orvostudományi Társaság összefogásával valósult meg. A New York Times az „epidemiológia nagydíjának” nevezte. A tudományos projekt sokféle betegséget, valamint táplálkozási és életmódbeli tényezőket vizsgált Kína vidéki területein, később pedig Tajvanban. A közismertebb nevén Kína Tanulmánynak hívott vizsgálat több mint 8000 statisztikailag szignifikáns összefüggést állapított meg a különféle táplálkozási faktorok és a betegségek kialakulása között!

Ami különösen figyelemreméltóvá teszi ezt a vizsgálatot, az az, hogy a táplálkozással és betegségekkel kapcsolatos megfigyelések zöme ugyanarra a tényre mutat rá, nevezetesen: a legtöbb állati eredetű táplálékot fogyasztó embereknél alakul ki a legtöbb krónikus betegség. Még a viszonylag alacsony mértékű állati fehérje bevitel is rendelkezik ezekkel a kedvezőtlen hatásokkal. Az elsősorban növényi eredetű táplálékot fogyasztó emberek bizonyultak a legegészségesebbeknek, akiket a krónikus betegségek sokkal inkább elkerülnek."

Na, akkor ennek utánajárok, lévén tűzközelben vagyok. :)

Majd jövök a szakmai válasszal.

Nahát, nekem meg azóta rendeződött a székletem, amióta rendszeresen iszom tehéntejet, ami ugye hajt(hat). Pedig durrrván székrekedéses voltam egész gyerekkoromban.

Éshát a babáknak való tápszer is tehéntejből van, ha már téma. Merthogy ez az az élelmiszerünk, tetszik vagy sem, ami az anyatej után még a legközelebb áll a baba-normához, ami a leginkább nekik való és képes fedezni a tápanyagigényüket. Ettől még nem ideális, sőt, sok gondot okoz sajnos, de így van. Nem én mondom, szaktanácsadó mondja.

Szóval nagyon messzire visz ez a téma és millió benne a sarkos kérdés. Az, hogy hol és mit tiltanak, egy dolog, azt meg, hogy a valóságban mi történik, talán jobb, ha nem is mindig tudjuk. Annyi sz.t nyomnak le a torkunkon, hogy ha erről mind tudnánk, inkább éhségsztrájkolna a fél világ szerintem. Ettől még persze oda kell figyelni, mit és mennyit eszünk, de van egy pont, amin túl kvázi nincs befolyásunk a dolgokra, max. ha kiköltözünk a világ végére és teljesen önellátók leszünk. De még ott is van környezetszennyezés.

Szóval szerintem jobban járunk, ha eszzük-isszuk, ami van, és ami még valamennyire lekövethetően egészséges, de mindent mértékkel. Az emberi faj nem véletlenül lett mindenevő, úgyhogy nem biztos, hogy az a jobb, ha bizonyos ételeket (főleg csoportokat) kihagyunk az étlapról.

Akkor idd csak bátran a nagyüzemi marháitok gennyes váladékát, 15-ös. :)

„hazánkban is tilos az élelmiszer termelő állatok hormonkezelése, hozamfokozókkal való etetése”

Az antibiotikumokat kihagytad, azokat ezexerint nem tilos adni? Egyébként lopni is tilos, mégis lopnak, méghozzá a legtöbbet a legfelső szinten. Ebből mire lehet következtetni? :)

Állítólag az is EU-s előírás, hogy már a vágóhídon belenyomják a húsokba injekcióstűvel a tartósítószert. Ezt csak zárójelben jegyeztem meg, mert már kezd off lenni.

„egy kicsit mélyebben ásd bele magad az állattartásba és takarmányozásba és az ezeket szabályzó rendeletekbe, na és az élettanba, tudod ezek tudományok,”

Ezekbe inkább nem ásom bele magam, mert engem nem a megbetegítő, hanem az egészséges táplálkozás érdekel. A táplálkozástudományba viszont már elég mélyen beleástam magam, és tudom, hogy pl. a legjobb hegymászók a hunzák és a tibetiek között vannak, akik 99%-ban növényi étrenden vannak, a világtól szinte teljesen elzártan élnek, el is kerülik őket a civilizációs betegségek. De említhetném a tarahumara indiánokat is, akik főként babon és kukoricán élnek, húst nagyon ritkán esznek, a tejtermékek pedig teljes egészében hiányoznak az étrendjükből, mégis kiemelkedő fizikai állóképességgel bírnak:

„Gyakran rendeznek „labda-futást” (kick-ball-races). Ebben a versenyben két csapat fut a labda után huszonnégy-negyvennyolc órán keresztül pihenő és megszakítás nélkül, mialatt 150-300 km-t tesznek meg.

Vadászatnál a szarvast nem puskával vagy valamilyen más fegyverrel terítik le, hanem addig futnak az állat után folyamatosan, egy-két napon keresztül, amíg az a kimerültségtől össze nem rogy.

Abban sincs semmi rendkívüli, ha egy fiatalember félmázsás terhet cipel 177 km-en át (70 órán keresztül) a hátán, vagy ha családok 250 km-t gyalogolnak egy-egy látogatásért, vagy egy fiestán való részvételért.

Az asszonyok és gyerekek teljesítménye is hasonló: egy tizenöt éves leány nyerte meg a 65 km-es versenyfutást.

Ezek a versenyek meglehetősen zord hegyvidéki ösvényeken zajlanak hegyre fel és völgybe le. Ugyanakkor ez a teljesítmény nem csak az élet első felére korlátozódik. Egy negyvenhárom éves tarahumara a 65 km-es hegyi utat 6 óra 52 perc alatt tette meg. Teljesen mindennapos, hogy a felnőttek ilyen hegyi utakat 10-13 km/órás sebességgel tesznek meg.”

16-os:

„a babáknak való tápszer is tehéntejből van, ha már téma. Merthogy ez az az élelmiszerünk, tetszik vagy sem, ami az anyatej után még a legközelebb áll a baba-normához,”

Téves. A kecsketej és a juhtej közelebb áll hozzá, mert ezek az embernél kisebb testű állatok, de – ahogy már írtam – ezek sem egészségesek. A kisgyermekek között (is) egyre több az asztmás, az allergiás, vajon mitől lehet ez?

„Míg 1950 és 1975 között Japánban az egy főre eső tej és tejtermékek fogyasztása 38%-kal nőtt, addig a szívrohamok száma 35%-kal nőtt, a mellrákos esetek száma 77%-kal emelkedett, a vastagbélrák is 77%-kal nőtt, a tüdőrákos megbetegedések száma pedig 300%-kal növekedett. Természetesen minden nem írható csak a tej számlájára, de az adatok valóban megdöbbentőek.”

„Az emberi faj nem véletlenül lett mindenevő,”

Az emberi faj alapvetően növényevő, csak elhitették velünk, hogy mindenevők vagyunk.

Ennek az előadásnak persze megint egy szavát sem fogjátok elhinni:

http://www.youtube.com/watch?v=mLk0hYiX_Ak

Nézd, én nem mondom, hogy nincs igazság abban, amit írsz, mert van, naná.

De én szemszer nem szeretem az olyan hozzáállást bármilyen témában, amikor valaki karakterisztikusan kijelenti, hogy az a jó, amit ő csinál, a többi meg vesszen. Tény, hogy szoptatás szempontjából én is szemellenzős vagyok néha:), de azért az arany középút igen sok esetben be szokott jönni.

Ismerem az összes magyarázatot, amit felhoztál, én is olvasok ilyesmit, sőt, tanulom is, mert dietetika szakon vagyok. Ugyanakkor annyit már mostanra is megtanultam, hogy minél szélsőségesebb egy elképzelés, annál több buktatója is van.

Szuper, hogy vannak a világon olyan népek, helyek, ahol mindaz valóság, amit te leírtál. Én magam is szeretnék minél tovább egészségben élni. De én itt élek kishazánkban, x és y körülmények között és ezen részben nem tudok meg nem is akarok változtatni. Persze ettől még megtehetném, hogy nem iszom tejet meg nem eszem húst, de tudatosan, szándékosan nem így csinálom. Mert én azt gondolom (a tanult bizonyítékok, tudományos tények alapján is), hogy ez nekem jó. Vagy ha nem is jó, de ennyire durván biztosan nem káros.

De az is igaz, hogy a tehéntej alapú tápszerekkel millió gond van. Nemcsak maga a tej, ami gondot okozhat, hanem az egész eljárás, ahogyan elkészítik, kezelik, "műanyagizálják". De ettől még ez van, ezzel kell együtt élni. (Más kérdés, hogy én épp ezért próbálom a szoptatást segíteni, hogy a tápszer szóba se kerüljön.)

És igen, abban is egyetértek, hogy az egész táplálkozásnak alapvető jelentősége van az egészségmegőrzés szempontjából. Amit megeszünk, azok vagyunk, attól leszünk betegek vagy épp egészségesek... - de akkor is túlzásnak tartom, hogy kizárólag egyetlen dolgot emelnek ki valakik mint életünk fő megrontóját.

Te magad is írod, hogy nem a tej az egyetlen probléma, és ez is igaz. De akkor ne is próbáld úgy beállítani, mintha ez lenne minden gondunk fő forrása! A modern ember életminősége rohamosan hanyatlik, hiába a hosszabb várható élettartam és a modern orvostudomány. A halálozási ráták ott vannak, egyre durvább civilizációs betegségeink vannak, életünk egyre nagyobb felét éljük át betegen... Igen, de NEM csak és kizárólag azért, mert így vagy úgy étkezünk! És főleg nem azért, mert tehéntejet iszunk.

Ha te is beleástad magad ebbe a témába, látnod kell, hogy az emberi szervezet nagyon bonyolult gépezet és az 'egészségesség' nagyon sok folyamat egymásra-hatásán alapszik. Oké, hogy időnként szétszedjük a dolgokat, hogy megvizsgáljuk, ez vagy az mennyiben járul hozzá pl. a betegségekhez vagy a halálozáshoz - de ez mind csak mesterséges szétválasztás. Ez még önmagában nem magyarázza meg egyértelműen és kizárólagosan, hogy ki miben és miért betegszik vagy hal meg.

Mindettől függetlenül egyetértek veled, hogy törekednünk kell az egészséges táplálkozásra, igen. De egyre inkább hajlok azt gondolni, hogy ez (egy kicsit) mindenkinek mást jelent. És nemcsak fejben, hanem a valóságban, testi szükséglet szinten is. Mindenkinek azt az utat kell megtalálnia, ami számára a legjobb - ha tehéntej nélkül, akkor úgy, ha vele, akkor meg úgy.

De a sarkítás nem hiszem, hogy jóra vezetne. Érdemi kommunikációhoz legalábbis nem hiszem.

Akkor idd csak bátran a nagyüzemi marháitok gennyes váladékát, 15-ös. :)

Gennyes váladék a Te fejeben van, de biztosan nem az, amit én megeszek, megiszok :)

Antibiotikum: hallottál már olyanról, hogy élelmiszerügyi várakozási idő? Amennyiben szükséges valamilyen okból a kezelés, mint bizonyára tudod és tanultad, meg kell várni, amíg a szermaradvány nem kimutatható a tejben/húsban. Hogy ezt mennyire ellenőrzik és milyen hatásfokkal: minden elszállított tételt vizsgál a telep és beérkezéskor az üzem, amennyiben gátlóanyag (antibiotikum, vegyszer, stb) került a tejbe, be sem engedik a járművet a kapun. Teszt érzékenységéről annyit, hogy 1 kezelés, aminek nem járt le a várakozási ideje, több, mint 100 000 liter tejből is kimutatható. Mivel jelenleg Mo.-n egyetlen olyan telep van, aminek a termelése naponta több mint 60 000 liter, még neked is kikövetkeztethető, hogy azonnal kibukik a hiba és mint veszélyes hulladékot meg kell semmisíteni. Ezt a NÉBIH szigorúan ellenőrzi, ahogy a telepeket is, ugyanis maga a tejelő szarvasmarha telep élelmiszer előállító üzemnek minősül törvényileg, melynek HACCP rendszert kell működtetni.

Amúgy, ha tisztában lennél azzal, amit mondasz, akkor tudnád, hogy a kancatej áll legközelebb összetételben az emberéhez, és köze nincs ahhoz, hogy kinek mekkora a testmérete.

Üdv az indiánjaidnak, fuss velük jó sokat én addig is azon munkálkodom, hogy a bociknak és a teheneknek jó legyen és sok finom kifogástalan minőségű tejet termeljenek :)

Előző, azt hadd kérdezzem meg tőled, hogy a "házi tejjel" mi a helyzet? Mert ott ugye nincs ennyi ellenőrzés meg minőségbiztosítási rendszer.. Akkor az elvben nem ennyire megbízható?

Pedig egyre többen isszák, mondván, egészségesebb, mint a bolti "lebutított" tej... Annyi elég is, ha egyszerűen felforralják?