Éjszakai szopizásrol való leszoktatás tippek? Sziasztok!

Magad mellé venni próbáltad? Vagy átmenni hozzá?

Valószínűleg szepaszorong, ezért kel ilyen sokszor:(. Jól tetted, hogy kivetted:), azzal nem segítesz ha még pluszban jóadag stresszhormonnal bombázod éjjel:).

Azt próbáltátok, hogy Apa megy át hozzá? Lehet, hogy ha nem Te mennél, nem jutna eszébe a cici, nálunk működött. Mert ha én mentem, akkor kellett. Így nálunk a középső ébredésnél az apukája ment át.

Újfent egyetértek. ;)

Ne szoktasd le őt erről, legalábbis ne most, inkább te könnyíts a saját helyzeteden! Hidd el, ez (valószínűleg) átmeneti időszak, de most nagyon kellesz neki. Majd akkor próbálkozz elhagyásról, ha kicsit nyugodtabb időszakban vagytok. (Gondolom, most ezerrel fejlődik-mozog-fogzik is mellette...)

Szia!

Az én babám 9 hónapos és ugyanezt csinálta. Óránként cicit kért éjjel, és nem azért, mert annyira éhes volt. Én ezt nem bírtam fizikailag. Kell nekem az éjszakai pihenés, ahogy neki is. Mi külön szobában lakunk. Rávettem magam, hogy hagyom ordítani. Bizony szívem szakadt meg, de első éjjel 1 órát, második éjjel 37 percet ordított, harmadik éjjel 5-5 percet. Azóta este 8-tól reggel 7-ig, fél nyolcig alszik. Ez másképp nem megy, csak, ha nagyon elszánt vagy. Stefix nagyon hozzáértő és minden tiszteletem az övé, de most nem értek vele egyet.

7 hónaposan egyáltalán nem kötelező, hogy egy anyatejes gyerek átaludja az éjszakát:), egész egyszerűen nem érett még rá, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szepaszorongást megtetézni "bőgetéssel" nem biztos, hogy a legjobb választás.

Így, hogy egy szobában alszotok, esetleg cseréljetek helyet férjeddel, hogy ne Te légy mellette, vagy ha van lehetéőség, akkor próbáljátok ki, hogy külön szobában altatjátok el. Sok babánál ekkora korban meg lehet próbálni, mert lehet, hogy a Te jelenléted, a tej"szag" ébreszti ennyire sűrűn. És a külön szoba nem jelenti azt, hogy akkor is ott kell lennie ha megébredne, sőt, de lehet, hogy ő már nyugodtabban tudna aludni olyan szobában, ahol nincsenek "zavaró" tényezők.

Nálunk is így volt, ahogy írtam. Szobáában fektettük este, első ébredésnél én mentem szoptatni, aztán férjem vízzel vagy csak ringatni, és ha újra ébredt, akkor jött közénk.

Egyetértek, én is a külön szobàval probàlkoznék (ha van rà lehetöséged). Sokszor van, hogy felébred a baba éjjel, de ha nincs ott semmi érdekes, hàt visszaalszik. Nàlunk a külön szoba bevàlt a nagyobbik fiammal. A kicsi még csak 4 honapos, egyenlöre velünk alszik, remélhetöleg vele is muködni fog.

Vagy egyszerüen csak szard le, mit mondanak màsok, és vedd magad mellé az àgyba (ennek mondjuk annyi a veszélye, hogy késöbb nehéz lesz kivenni onnan :))

Szia! A kislányommal most 14hónapos, nálunk ugyanez volt a probléma egészen 1éves koráig, ő is velünk aludt egy szobában, sőt ugyanúgy mint nálatok az én oldalamon volt a kiságya. 1éves koráig rengetegszer felébredt, tea és cumi addig nem kellett neki, ameddig nem kapta meg a cicit, ha nem kapta meg akkor ordítás volt. Már én is kezdtem nagyon kimerülni, ezért úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk elvenni az ágyunk mellől a kiságyát. 3nap után szépen elkezdte átaludni az éjszakát, vagyis inkább úgy mondanám, hogy szopizni nem kért csak teát ivott, cumi a szájába és aludt is tovább. Előtte én is megpróbálkoztam azzal, hogy hagytam sírni, de én 1-2percnél tovább nem bírtam, nagyon sajnáltam mert majd meg fulladt szegénykém.

Sajna nekünk sem volt lehetőségünk arra, hogy külön szobába tegyük, de szerintem mindenképpen megoldás lehet az ilyen problémákra a különalvás.

Ferber-módszer? (= sírni hagyás)

Ezt olvassátok el hozzá, nagyon lényeges!

[link]

Na ezért nem javaslok én semmi ilyesmit.

Egyébként az én saját gyakorlatomban eddig az egy hét a plafon, ennyi ideig csinálta az akkor 4,5 hónapos fiam, hogy éjjel (is) óránként szopizott. Nem mondom, kemény volt, azóta szoktam vissza a reggeli soktejes koffeinos kávémra... De végigcsináltam, mert tudtam, hogy valamiért erre van akkor szüksége. (Mint utóbb kiderült, abban a hónapban 5 centit nőtt; valószínűleg a fizikai fájdalom is oka lehetett a dolognak.)

Ez nem azt jelenti, hogy akkor én vagyok a szuperanya:) - de azt igen, hogy MINDIG OKA VAN, ha egy baba hirtelen valamit másképp csinál, mint előtte. Akkor is, ha ez nekünk éppen nagyon nem kellemes.

Ne "rontsuk el" őket idejekorán azzal, hogy leneveljük őket a természetes igényeik jelzéséről. Fontoljátok ezt meg, lányok!