Más is volt igy? Egyszerüen nem szeretek szoptatniUtálom is magam érte.4 hónapos a babám azóta ez van. Szörnyű vagyok tudom de valamiért igy érzek. Imádom őt. Kap tápszert mert kevés a tej és olyankor ha etetem sokkal közelebb érzem magamhoz.

Teljesen megértelek. Én is ugyan így voltam vele. Egyszerűen nem tudtam megszokni, hogy az addig "szexuális szerepet " betöltő testrészemnek most már más funkciója van. De szoptattam, mert tudtam, hogy az a legjobb. Fél éves korában magától hagyta abba a fiam. 3 hónapos korától tápszert is kellett neki adni. Valahogy még közelebb éreztem magamhoz, amikor cumisüvegből etettem.

Lassan tervezzük a kistestvért(másfél éves most a fiam) és előre stresszelem magamat ezen. Természetesen mindent meg fogok tenni megint, hogy sikerüljön minél tovább anyatejet adnom neki. De valahogy kellemetlen érzés volt(lesz)nekem a szoptatás. Tudom, hogy a fejemben van a bibi...Csak nem tudom a megoldást. Szeretnék mosolyogva szoptatni, ahogy a kismama újságokban látom.

Nem vagy selejt!

Az élet más területén is teljesítmény- orientált, maximalista vagy?

Milyen női példák, életutak vannak "előtted"?

Az első és legfontosabb, hogy nyugodj meg, 4 hónapig anyatejjel tápláltad a kicsidet, nem a világvége ha valami miatt nem megy tovább. Ha ezt tudatosítod magadban, megnyugszol, és akár a szoptatáshoz fűződő viszonyod is megváltozhat, ha nem társul hozzá "teljesítmény- kényszer".

A lelkizés után egy kis "gyakorlat":). Legyetek a babéddal minél többet összebújva, meztelen bőrrel, hiszen ez a fajta közelség oxitocint termel, ami a kötődés hormonja is. Természetesen most is kötődtök és szeretitek egymást, itt most "szimpla" biológiai, hormonális megerősítésre gondolok. Ha meztelen felsőtesttel pihentek mondjuk napközben, akkor a saját testedhez való viszonyod is avulhat és az is természetesnek fog tűnni ha a babád a melledhez "közelít":).

Azt hiszem írtam már korábban, fejd ki és add úgy neki a tejet! Ne csináld ki magad, annyit nem ér az egész. És ha stresszelsz, a hormonok átmennek az anyatejbe, szóval a Babácskáddal se teszel jót.

Nem kötekedni akarok, de nem jött túl fiatalon a Baba?

Egyébként nem véletlen vagyunk emlősök :) Tudjátok, emlő-s :)

Megértelek én is, bár nekem sose voltak ilyen érzéseim. Mondjuk furának fura volt először nekem is, de azzal, hogy pozitív sikerélményeket szereztem menet közben, rengeteg örömöt is kaptam.

De hidd el, hogy te se vagy selejtes, mert így érzel! :) Tudod, sajnos a mi korosztályunk nem úgy nőtt fel, hogy a női mellet mint babagondozási "eszközt" (is) kezelje - ellenben mindenhonnan az az üzenet érkezik, amit te is írsz, hogy szimplán egy szexuális kellék. Persze fejben te is tudod, hogy a szoptatás a legfontosabb, legősibb funkciója, de mégis háttérbe szorul a reklámok és a divat, meg egyszerűen a szex-orientált életmódunk miatt... Szóval nem veled van a baj, hogy ez ilyen hatást gyakorol rád, a társadalmi helyzet miatt van így elsősorban.

Ha visszagondolsz az elmúlt 4 hónapra, milyen pozitív élményeid, érzéseid vannak a szoptatásról? Mert remélhetőleg ilyenek is vannak, nemcsak rosszak..