Tényleg olyan bonyolult, nehéz szoptatni?

Szerintem jól gondoltad - ez természetes, és nagyon szép -táplálni a kicsit - aki (nahát! még ezt is tudja:) simogatja közben a tejforrást- mert akkor jobban áramlik az éltető tej:)) Amit itt olvasol: azok a bajok. Ha valami rendben van - nem jön a netre kérdezni, hogy lehetne jobb? A föld 7 millárd emberéből nagyon kis % beszél itt a gondjairól-bajairól, úgyhogy "nagy többségről" nem lehet beszélni. Minden rendben lesz!

ne aggodalmaskodjál:) inkább nevessünk:

http://www.youtube.com/watch?v=ZWHpcKXt-qQ&feature=related

Nem!:) Ne aggódj! Az elején lehet, hogy lesz, elbizanytalanodás, nehézség, de nagyon könnyű rajtuk segíteni. És az a lényeg! Én hihetetlenül ösztön lény vagyok, én sem gondoltam volna, hogy pont ezzel lesz gondom, de lett:) És azért állítom mégis, hogy sima ügy, mert kb 2 napig tartott. Csak olyankor annyira másképp tűnik az idő, és a gondok mértéke, hogy ajj, de nagy problémának tűnik, de és 2-3 nap alatt elillan, és a világ legszebb, leg természetesebb dolgát fogod a leg profibb módon csinálni!!!

Szóval mint mondtam ösztönös vagyok... ennek ellenére, ott voltam a kórházban a szülés másnapján kőkemény(értsd kőkemény) mellekkel, amit a baba nem tud bekapni. Esküszöm azt is meg kellet mutatni nekem, hogy fogjam a két ujjam közé a mellbimbót, hogy be tudja kapni a baba:D KI tudja miféle köd száll ránk ilyenkor, talán a kimerültség.

Tehát tapasztalatból leíro, ami szerintem a legfontosabb:

1. Meleg vizes, kicsavart pelenkávak alaposan beborogatni a mellett, ettől könnyebb fejni, szoptatni, mert megpuhul

2. Amíg keveset, szopik a baba, fejni kell, mert bedurran. Mihelyt kis keménységet, görcsöt érzel, borogatás fejés.

Aztán későbbiekben megoszlanak a vélemények a fejést illetően, én csak kb.1 hétig fejtem, aztán beáll magától a tejtermelés, amennyit igényel a baba annyira. De ha kemény akkor néha azért fejni kell.

3. A baba egész testét fordítsd magadhoz, amikor cicin vamn, ne legyen kitekeredve, és nyugodtan lehetsz határozott, a mozdulataidban, segíteni kell neki rácuppanni:)

4.Azonnal cici, ha van tej, ha nincs. Már a szülőszobán ráteszik, de szegényke olyankor még csak pislákol:) De majd ha utána megkapod a sírdogál akkor johet a cici! És ne aggódj, az első 1-2 napban(!) megvannak kaja nélkül, annyi tartalékkal születnek, nem fog éhanhalni ah még nincs tej, vagy nem sikerül a szopi! De ha meglátod, hogy mérges lesz:) mert, valami az arcához ér, és ettől egyből szopni akar, akkor így azonnal megnyugtathatod:) Na jó, tényleg nem a legkönnyebb dolog, de csak azért, mert tökéletesen akarjuk csinálni, hogy neki a legjobb legyen:) Egyébként nem lenne ez nehéz:) Kérdezz bármit, ha van kérdésed!:)

Nekem nagyon rövid a mellbimbóm. A lányom úgy próbált szopni, hogy hátra és felfelé pöndörítette a nyelvét. Hosszas gyakorlás után tudtam megtanítani, hogy segédeszköz (bimbóvédő) nélkül is szopizzon. Egyszer állatira bedurrant a mellem.

És mégis azt mondom, hogy egyáltalán nem bonyolult és nehéz dolog szoptatni, csak Neked és a babádnak is meg kell tanulni. Nem szabad izgulni, szorongani, türelmesnek kell lenni. Egyébként meg ezer helyről kaphatsz segítséget, bármi gondod, kérdésed lesz.

Ja, és nekem egyszer sem sebesedett ki a mellem, nem rágta szét a lányom akkor sem, amikor jöttek a fogai és próbálgatta, hogy milyen harapni:)

Szóval a lényeg: ne parázz előre!!!

Nehéz is meg könnyű is. :)

Amit én látok: a világ legkönnyebb dolga, HA képes vagy néhány egyszerű szabályt betartani: komolyan figyelni a babádra, az ő jelzéseit követni és rugalmasan alkalmazkodni az adott helyzethez. És mindezt MINDIG ÉS BÁRMIKOR, végig az egész szoptatási idő alatt.

De a legnehezebb dolog is lehet, ha a fentieket nem tudod maradéktalanul alkalmazni.

Ami miatt "ennyi" a gond, az szerintem egyrészt az, hogy a mai anyukák csak nehezen képesek elengedni az irányítást (márpedig a szoptatáshoz, főleg az elején, ez nagyon kell), másrészt minden részletet tudni akarnak. Ha azt mondod, "legyél laza", rögtön megkérdezik, "najó, de miért és hogyan?". :)

Szóval nehéz ma már csak úgy ösztönösen, csípőből érezve szoptatni, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy mindent ismerünk, tudunk és értünk - márpedig az összes szopis trükk megismeréséhez rengeteg idő kell. Szóval kicsit szélmalomharcnak tűnik...

De amit az első bekezdésben írtam általános tippeket, azok képezik az egész alapját. Mindig a babád lesz az, akiből ki kell majd indulnod - ő viszont folyamatosan változni fog, egyik nap így, másik nap úgy. De, ha rugalmas tudsz maradni, akkor nem lesz ezzel gond, mert mindig meg fogod találni az éppen aktuális megoldást.

Sok sikert! :)