Másnak is ilyen megterhelő a szoptatás?

Kedves 12:54-es! Te NAGYON el vagy tévelyedve! Az anyatej nem csak egy étel, és nem csak azért adod mert ettől nem lesz éhes vagy szomjas a gyerek! Az anyatejjel alapozod meg a babád jövőbeni egészségét és lehet, hogy egész életét! Úgyhogy az az anya aki tudna szoptatni, de nem fekszik neki mert nem tud magára elég időt fordítani, az igenis önző! (az megint más, ha NEM TUD más okok miatt szoptatni, az nem egyenlő a nem akarással)

Átfogó kutatások eredménye szerint az anyatejjel táplált gyermekek:

- esetében ritkábban kell tartanunk székrekedéstől,

- magasabb IQ-val rendelkeznek, mivel az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését,

- jobb a látásélességük,

- ritkábban kapnak el fülfertőzéseket,

- az egy éves korig szoptatott gyermekek esetében ritkábban van szükség fogszabályozásra, mivel az arcizmok a szopásnak köszönhetően jobban fejlődnek,

- ritkábban van szükség a mandulájuk eltávolítására,

- kevésbé súlyos formában, és ritkábban fordulnak elő náluk felsőlégúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza,

- azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterin szintjük alacsonyabb; a szoptatott csecsemők szívverése lassúbb,

- kevesebbszer fordul elő hasmenés és gyomor-bélrendszeri fertőzés,

- a legalább hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az ételallergia kockázatát, valamint ritkább az allergiás ekcéma,

- jobban reagálnak az oltásokra - az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését, ugyanakkor a szoptatás csökkenti a gyermekkori rák kockázatát,

- kisebb a cukorbetegség kockázata is,

- mivel kevesebb sót és kevesebb fehérjét tartalmaz, az anyatej kevésbé terheli a kisbaba veséjét,

- szoptatott csecsemőknél kevesebb a húgyúti fertőzés,

- a fiatalkori reuma kevésbé gyakori azoknál a gyermekeknél, akiket anyatejjel tápláltak,

- a szoptatott kisbabák karcsúbbak egyéves korukban, és későbbi életükben is kevésbé valószínű, hogy elhíznak.

És ezek közül mindet tudnám cáfolni csak a környezetemből, illetve már csak azért is, mert engem nem tudtam szoptatni.

És még sincs baj az IQ-mal, nem vagyok allergiás, életemben 2 voltam lázas, és sorolhatnám...

En is a szoptatas mellett vagyok, mert az a termeszetes, de nem nevezem onzonek azt, aki nem hajlando orrverzesig csinalni.

Csak egy kis osszehasonlitas:

A batyam (apai agon feltestverem) koraszulott, nem kapott anyatejet, en idore szulettem, es edesanyam 8 honapig szoptatott.

- egyikunk se allergias semmire

- a batyamnak, el kell ismerjem, bar az enyem se alacsony, de, magasabb az iq-ja (muveszetben viszont rutul alulmarad)

- az en mandulamat kellett kishijan kivenni, azota is minden evben 2x utoler a torokgyulladas

- a vakbelem mar 7 eve, hogy nincs velem :(

- panikbeteg vagyok

Nem kotodok/szeretem jobban az edesanyamat mint azok a felnottek, akikrol tudom, hogy tapszeresek voltak (batyam, volt ferjem, parom - utobbi ketto sem allergias semmire).

Az eleted ugymond eldol a fogantatasnal, kesobb csak kisebb valtoztatasokat tehetsz (pl az antibiotikum gyengiti az immunrendszert, de az anyatej, meg a nem makulatlan tisztasag erositi... )

Kerdezo, adj meg egy kis idot magadnak es a babadnak, aztan ha az erzeseid nem valtoznak, akkor ne szoptass tovabb. Szerintem sokkal tobbet er, ha a babaddal kiegyensulyozottan tudsz foglalkozni.

El kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformak, van, akinek megy, van, akinek nem, es ne mondja senki, hogy mindenki ugy vallalt gyereket, hogy elore tudta, pontosan milyen is lesz (mar azert is igaz, mert minden baba mas, ahogy minden anyuka is mas). Amikor gyerekunk lesz, kicsit onmagunkat is ujra megismerjuk. :)

"a szoptatott kisbabák karcsúbbak egyéves korukban, és későbbi életükben is kevésbé valószínű, hogy elhíznak."

Ezt cáfolnám, kisfiam 13 hónapos, most hagytuk abba a szopit, csupa hurka. :)

Egyébként szoptatáspárti vagyok, nem orrvérzésig, nem úgy, hogy beledögöljek, hanem azért, mert jó!!!

Igény szerint szoptatok, most 9 hós. Első 2-3 hónap katasztrófa volt, semmi rendszer, illetve az, hogy 2-3 óránként 1-másfél óra cicizés. Aztán, mintha elvágták volna, elmúlt a hasfájás, átalussza az éjszakákat és 3 óránként (azaz 5x) csak 10 percig eszik. Most már sokszor úgy hiányoznak azok a "régi" nagy összebújások, cicin bealvások.

Lehet, hogy most bezárva és talán becsapottnak, magányosnak és mártírnak érzed magad, de fordíts a gondolataidon: ez egy vissza nem térő időszak. A babádnak - aki még több időt töltött életében benned, mint idekint ebben az új világban - te vagy a világ. Ahogy nő, ezer új és más dolga lesz. Most még feltétlen bizalommal, szeretettel, egyszerű ösztönökkel fordulhattok egymás felé és ezt átélni, kimutatni a legjobban a szoptatással lehet.

Kérdező, én örülök, hogy folytatod a szoptatást, de két tanácsot még hadd adjak neked, ami fontos lehet később!

1: Ha kizárólag szoptatod a babádat, akkor lehetőleg NE ITASD semmivel az anyatejen kívül! Még mindig vannak, akik ezzel a javaslattal nem értenek egyet, de ettől függetlenül biológiai tény, hogy minden más, ami nem anyatej, lemossa a baba bélfaláról a védőréteget, és ezzel szabad utat nyit a kórokozók és allergének előtt. Az anyatejnek pl. emiatt van különös jelentősége az immunvédelemben - szóval ennek a dolognak semmi köze nincs a "divathoz", mint ahogy az ellenzői peddzegetik. Én azt javaslom neked, hogy ezen azért gondolkozz el, mielőtt erről döntesz. (Nagy melegben, ha nő a baba folyadékigénye, gyakrabban kell szoptatni, ennyi az egész.)

2: Korábban azt írtad, megpróbálod kihúzni a szopik közti időt. Én ezzel nem értek egyet, de ha te így látod helyesnek, próbáld meg. Lehet, hogy ez csak átmenetileg válik majd be (mert az első évben sokszor fog még borulni az épp kialakult rendszer), de még az is megeshet, hogy hosszabb távon is. Viszont ezt az időhúzást lehetőleg ne itatással (a fentiek miatt) és ne játszócumival (zavart okozhat és csökkentheti a tejed) próbáld elérni, hanem más módon.

És az utóbbihoz tartozik még, hogy mindezt egyelőre csak próbálkozásnak vedd! Akármit is találsz ki a babád számára mint újítás (ami önmagában nem baj), arra mindig figyelj, hogy neki is jó-e, amit csinálsz. Nyilván nekünk szülőknek is szükségünk lesz idővel egyre több mindenre (idő magunkra, pihenésre, teendőkre stb.), de ezeket csak lassan, fokozatosan lehet/érdemes elérni. Sajnos nem egy anyukával találkoztam már én magam is, akik túl gyorsan akarták visszakapni önmagukat és a régi életüket (bár azt már sose fogjuk!) és ennek a baba nevelése látta kárát...

Szóval mindannyian az arany középre törekszünk szerintem; számodra is bíztató talán, hogy igenis meg lehet ezt csinálni. De fontos, hogy türelmes legyél és úgy csinálj mindent, hogy a kecske és a káposzta is meglegyen: logikázz és tegyél kísérletet a változásra, ha szükségét érzed, de azt, ami a babádnak egyértelműen "nem fekszik", semmiképp ne erőltesd.

Én azok közé tartozom, akik az első években inkább a gyerek által hagyják meghatározni a menetrendet - ha te nem vagy ilyen, az nem feltétlenül baj. De még így is meg kell tudnod maradni rugalmasnak (ami talán pont a szemléleted miatt esetenként nehezebb lehet).

Sok sikert!

Jó sok negatív hangvételű választ adtatok. Nem volt jó érzés végigolvasni a sok lehurrogást.

Mindenesetre szerintem is jól teszed, ha adsz még magadnak és a babának időt és folytatod a szoptatást. Szerintem a babád 8 hetes korában már csak mosolyogni fogsz ezen, olyan jól fogtok együttműködni. Nekem sajnos nincs elég tejem ( pedig tényleg mindent megpróbáltam érte), de az mégis büszkeséggel tölt el, hogy immár 4,5 hónaposan sem adtam fel a szoptatást. Pedig a szopi, tápszer, gyümölcs hármas ugyancsak nem jelent kevés elfoglaltságot.

Anyukám mindig azt mondta az első hetekben, amikor zokogva hívtam a kevés tejcsi miatt, hogy boldogtalan anyukának boldogtalan a babája is, ezért egyáltalán nem vagy önző, ha magadra is mersz gondolni nem csak a babádra. Tűzz ki egy célt, pl. hogy 3 hónapos koráig szoptatod és akkor térsz vissza a témára. Akkor már mindent más színben látsz majd :)!!