Kedves anyukák! Nem tudom magam rávenni, hogy szoptassam majd a babám, veletek volt már ilyen?

Én szerettem volna szoptatni, illetve úgy voltam vele,ez ezzel jár, jó a babának és miért ne lenne tejem, hiszen ez a világ legtermészetesebb dolga. Aha. Császárral szültem, eleve volt vagy két hét amire egyáltalán jött valami. Most két hónapos a kisfiam, az ég világon mindent megpróbáltam, hogy legyen tejem. Etetésenként kb.15 millit tud megenni, a többi tápszer. Ráadásul még tejmentes diétával is szívatom magam (lehet hogy tejérzékeny a pici), hogy legalább ezt a kevés tejet meg tudja kapni, amíg van egyáltalán. És még fáj is, főleg mikor az üres mellem gyötri, hogy hátha jön belőle valami.

Sokat szomorkodtam miatta, és egyébként nagyon károsnak tartom ezt a mindenáron szoptassunk meg aki nem szoptat, az sz@r anya témát. Elhiszem hogy az a legjobb, de a tápszert se állítsuk már be tragédiának.

Hogy a kérdésre is válaszoljak, jogodban áll eldönteni hogy mit szeretnél, lehet csúnyán fognak nézni rád de le kell sz@rni (én is tanulom ezt a folyamatot). A kórházban volt olyan szobatársam aki eleve tápszerrel érkezett és megmondta hogy ő nem fog szoptatni. Nem különösebben örültek neki, de úgyis az lett amit ő akart. Esetleg abban a pár napban amíg bent vagytok megpróbálhatod a szoptatást hátha mégis bírod, aztán otthon meg azt csinálsz amit jónak látsz.

Tervezett tápszeres babàm van.

Az a lényeg, hogy a kórházban nagyon határotott légy, mert erőltetni fogják. De jogod van úgy etetni ahogy akarod, ha szemetek lennének inkább legyen nálad babavíz meg tápszer (van ahol nem adnak az istenért se tápszert amíg nem fogy le nagyon a baba).