Mindenkinek egy gyönyörű, meghitt dolog volt a szoptatás?
3 napja fejeztem be a szoptatást a majdnem 1 éves babámnál...már mikor megszületett tudtam,h nem fogom évekig szoptatni. Komolyan minden szoptató nő imádta a szoptatást es ez volt az összebújás meg a minden?
Nekem ez egyáltalán nem volt élvezet...nem úgy értem h kenyszerből szoptattam de nem is magam miatt. Tudtam h ez a legjobb amit a kisbabamnak adhatok...csak én vagyok ilyen érzéketlen?
Nem élveztem, de sokkal egyszerűbb volt, mint a tápszerrel szenvedni
(az első baba félig tápszeres volt)
11-es, mi ezen a "beteges"?
Képzeld, a harmadik gyerkőcömet szoptatom, mindegyikkel voltak bőséggel "összemosolygós", meghitt pillanataink. Én imádtam/imádom szoptatni a gyerekeimet, igen, meghitt, ahogy összebújunk, ahogy érzem azt a mindenek feletti ősbizalmat, amikor hozzám bújik, szinte belesimul a kis teste az én testembe, az olyan, mintha kicsit visszajönnének a várandósság alatti érzések, amikor még egy testben voltam a babámmal. Sejtem, hogy ez is gusztustalan lesz többeknek, de azt is tudom, hogy sokan vagyunk, akik így érzünk, csak ebben a fene nagy "pfujj de undi a szoptatás, féltem a mellem, egyébként is inkább a férjem kapja be, mint a gyermekem" világban szinte már ciki bevallani, ha valaki anyaként szereti szoptatni a babáját összebújva, meghitten.
A most fél éves kisbabám legszebb, legszeretetteljesebb mosolyait szoptatás közben kapom Tőle. Imádom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!