Meddig lehet ezt ép ésszel bírni?

Én hiszek abban, hogy a legkisebbek is megérzik az anya hangulatát, feszültségét. Szerintem érzi, hogy nem akarod szoptatni.

Ne foglalkozz a társadalmi nyomással meg a többi hülyeséggel! Már ma kezdd el tápszerezni, egyből rendbe fog jönni minden.

Engedd el. Nekem ugyan nem fájt, de későn lövellt be, nem volt elég tejem, és cumizavaros lett az egyik fiam, így ő teljesen elutasította a cicit. 2 hétig szenvedtünk, de mikor minden szopinál 15 percig csak sírt a mellemen és be sem kapta, akkor elengedtem. Ja és fejni meg nem tudtam, a géptől nekem nem indult el a tejem.

Kedves 9-es, cumizavar pedig igen is létezik. A nővérek, gyerekorvos és vedőnő is megerősítette a fiam cumizavarát.

Köszönjük 20-as mártír szupermami, remélem tudod hogy a szoptatás és az hogy kinek mennyire fontos a gyereke SEMMILYEN kapcsolatban nem állnak egymással. :)

Másnak meg meglepő módon fontos az is, hogy feleslegesen és szükségtelenül ne szenvedjen, pusztán azért mert szült egy gyereket. Attól te mint nő, mint ember nem szünsz meg létezni és nem attól leszel jó anya, hogy teljesen alárendeled magad olyan dolgoknak, amik fájdalmat, rosszabb esetben depressziót okoznak és amikre egyébként van más alternatíva is. Te szeretsz/szerettél szenvedni, biztos mazochista vagy, más meg nehezen viseli a depresszió közeli állapotot és állandó fájdalmat. Ettől még nem lesz kevesebb egyik a másiktól! Pont az ilyen, "a gyerekért mindent IS meg kell tenni és ne merészeld magadat is figyelembe venni" típusú ősanyák miatt van sok nőben a szoptatás benne, mint "társadalmi nyomás", holott egyáltalán nem kéne annak lennie! Nem kötelezi szoptatni, pláne ha ilyen fájdalmakat okoz, szerencsére nem fog emiatt egy gyerek sem éhen halni, de baromira nem azt kéne ezekbe a nőkbe belesúlykolni, hogy ők szaranyák, mert nem áldozták fel magukat az anyaság szent oltárán....