Meddig lehet ezt ép ésszel bírni?

9, inkább azt kellene elfelejteni, hogy úgy érvelsz "én nem tapasztaltam, ezért nem is létezik".

De, létező jelenség (kérdező is tapasztalja), hogy a pótlásos alkalmakkal egyre nehezebb mellre tenni a gyereket, egyre jobban tiltakozik, mert rájött, hogy sokkal könnyebb üvegből enni.

Általában az nem érti, ismeri ezt a jelenséget, akinek sok teje van, ömlik és/vagy a gyerek jó technikával dolgozik az első perctől (felhívnám a figyelmedet a vagy kötőszóra).

Első gyereknél megtapasztaltam én is. Szar is volt a technika, nem akrt beindulni a tej, pár alkalom után már üvöltött attól is, hogy ránézett a mellemre és ha be is vette, csak cuppogott.

Második gyerekkel sikerült elkerülni, pedig neki is kellett pótlás, de nem üvegből kapta.

Mi az hogy muszáj? A nagy fenekét muszáj. Kit érdekel a társadalmi nyomás?? Senkinek semmi köze ahhoz, hogyan eteted a gyereked! Tápszerrel is pontosan ugyanúgy felnő, semmivel nem lesz kevesebb tőle, ahogy te se, amiért nem szoptatsz.

Én biztos nem kínlódnék a helyedben, átállnék tápszerre és csókolom.

Szerintem is engedd el

Hozzáteszem nálunk is voltak mélypontok: kis súlyú babám nehezen szopizott, nem tudta bekapni, bimbó védőt hasznaltunk, folyton bealudt mert sárga volt.

Én adtam neki lefejt tejet, mert féltem nem hizik. És igen, éjszaka is fejtem.

Aztán nőtt és végül egyre ügyesebb lett. Most lassan 7 hós és szopizik.

Sokat sírtam, főleg, amikor ő is csapkodott. Nagyon rosszul esett, mert tele volt a mellem, mégis a cumisüveget kérte.

De valahogy mégis kitartottam.

Teljesen megértem, ha abbahagyod.

Ne foglalkozz másokkal, tudom, hogy nehéz, én is ilyen vagyok. Most mindenki a szoptass, aludj együtt, mosipelus stb nyomja. De 3 perc után elfelejtik, amit mondasz