Miért kell, tudatlanul és ostobán, leszólni azt aki nem szoptat?

9évesen lettem vesebeteg. 10éven át dializáltak, az utolsó években 2naponta. (ez egy 4-6órás program, kórházban, tűszúrással és sok egyéb kellemetlenséggel, annak aki nem tudná)Aztán végre kaptam vesét. Volt egy szintén sok órás műtétem, szép nagy vágással, sok-sok gyógyszerrel, de most egészséges vagyok végre. Azóta naponta többször, többféle gyógyszert kell szednem életem végéig. Tavaly terhes lettem és, amennyire ez az én esetemben elmondható, egy teljesen "eseménytelen" terhesség után megszületett a kislányom. Igaz a 37.héten és tervezett császárral, de ezt tudtuk előre, hogy igy lesz. A gyógyszereim miatt végig állandó ellenőrzésekre jártam és NEM SZOPTATHATOK! Ezt én tudom, de a külvilág nem és nem is feltétlen kötöm at orrára bárkinek. Mégis amióta megszületett rengeteg negatív kritika ér amiért tápszeres a baba. (7hós lesz mindjárt) Vadidegenek néznek és pusmognak lesajnálóan amikor tápszert veszek, megjegyzik, hogy biztos az alakját félti...stb. Kedves szoptatós anyukák! Soha nem tudhatod (hacsak nem ismerős-családtag) a másik akit bírálsz, hogy miért nem szoptat! Én még a kórházban megkaptam a kezelést, hogy ne is legyen tejem, hiszen úgyis a kukában landolt volna! Biztosan van olyan is aki kényelemből, lustaságból, butaságból nem szoptat, de higyjétek el sokan vannak akik nem tehetik! Aki nem képes rá az nem mind választja a könnyebbik utat, van aki hónapokig próbálkozik és úgysem sikerül. Akik beszólogatnak, cikizik a másikat azok szinte kivétel nélkül azok az édesanyák, akik cicire teszik a babát és gond nélkül 200ml-ket tudnak szoptatni. Higyjétek el, a nagytöbbségnek ez nem adatik meg!