Ha nem köszön, akkor úgy tehet, mintha nem ismerné?

„Most még csak a köszönés miatt bizonyos embereknek. Majd kamaszkorában kérdezd meg a szakemberedet, hogy most se gondolja - e hogy nincs tekintelyed a gyerek előtt. Csak akkor már késő lesz.”

Szerintem meg azért van tele a világ frusztrált, intoleráns, hatalmaskodó, „felfele nyaló, lefele rugó” emberekkel, mert léteznek ilyen szülők, akik intézettel fenyegetik a gyereket, és azt gondolják, azért, mert 7 évesen egy nyáron át nem köszön az iskolai ismerőseinek, majd kamaszként anyagyilkossá válik.

Másrészt érdekes egyébként, hogy azt írod, a kérdező néz le mindenkit, mikor magad fogalmaztad meg azt, hogy mások lenézésre kéne nevelnie a gyerekét: „…és akkor nem foglak meglátogatni, mert szégyellem, hogy intézetis leszel, mint a (bodzaszedők).”

Szerintem nincs annál szánalmasabb, mikor egy egyébként is zavarban lévő gyereket percekig aláznak, hogy köszönjön már. (mert 90%-ban zavarában nem mer köszönni)

Én nem büntetéssel, hanem inkább jutalmazással próbálkoznék. Az ilyen nemszeretem mégis muszáj dolgoknál, nekük működik pl a matricázás. Ha ilyen gátlás van benne, akkor azt izomból nem lehet megoldani.

Egyébként, ha másnak köszön csak az osztálytársaknak nem, akkor az is lehet, hogy meglepődik. Az én fiam is elfelejt köszönni, ha valakit szokatlan helyzetben lát. Ő sem köszönt pl az óvónéninek az ovin kìvül eleinte. Hasonlóra én is emlékszem gyerekkoromból.