Nem bírok a 14 hónaposommal?

Vannak gyerekek, akik kis étkűek. Ha nem eszik többet, de jókedvű, nem bágyadt, nem levert, akkor neki most éppen ennyire van szüksége.

Nekem a legkisebb 13 hónapos, még véletlenül sem adok elé tálat, mert mindent ledob. Én etetem, a kezébe semmit sem adok jelenleg. 14 hónaposan nem kell még a kanalat a szájába tenni egyedül. Persze vannak gyerekek, akiknek sikerül , de ez nagyon ritka.

A három gyerekemből csak a legkisebb szereti a kukucs játékot, a másik kettőt se kötötte le, mindnél más volt az egész. Az altatás is különböző volt mindnél, az első a kezemet fogta (a körmömet csattogtatta) kb. 10 hónapos korától, és csakis kizárólag így volt hajlandó aludni.

A középső viszonylag könnyen elaludt, legtöbbször egyedül, most a legkisebb a hajamat birizgálja, és csak velem hajlandó elaludni, senki mással nem, még az apját sem fogadja épp most el (remélem, változik idővel).

Szóval az általad írt problémák átlagosak ilyen idősen.

Hidd el, a legtöbb védőnő és gyerekorvos ki van hegyezve a problémákra, és lényegesen hamarabb küldi kezelésekre/más orvoshoz a gyereket, mint eddig. Ha ők nem látnak problémát, és a család sem (pedig biztos nálatok is sok "éles szemű" idősebb rokon van), akkor nincs a fiaddal semmi baj.

Amiket írtál azok közül szerintem max. az adhat aggodalomra okot, hogy nem vagy ritkán néz a szemetekbe és hogy a kezét furcsán tartja. Esetleg neurológushoz vagy első körben nevelési tanácsadóhoz menjetek el és kérjétek ki a véleményüket.

A többi tényleg gyakori ebben a korban, fiamnak mondjuk ennyi idősen jó étvágya volt, de ettől függetlenül dobálta le a kaját a földre és köpte is ki rendszeresen a kaját ha nem kellett neki vagy meglátott valamit amit szívesebben evett. Kanalat adtam a kezébe mindig mikor etettem, de azzal csak dobolt vagy ledobta vagy esetleg üres műanyag pohárban kevergetett vele. Most egy hónapja kezdte végre érdekelni hogy egyedül kanalazva/villával egyen, a levesen kívül már szoktam neki hagyni és max a vége felé besegítek. Most 20 hónapos.

A tápszer mellett kis adagokban mindig készítsz neki szerintem pár dolgot amit kóstolgathat, de ne legyen kényszer, mert ha eröltetitek vagy folyamatosan a stresszt érzi akkor nagyobb az elutasítás esélye. Egyetek vele egyidőben, és ha megkíván valamit amit ti is esztek akkor adjatok neki.

És esetleg találj ki olyan tevékenységet ahol kedvére maszatolhat. De ebben a korban még játszhatnak nyugodtan az ételekkel is - persze nem a paradicsom leves falra kenését értem ez alatt, de nyugodtan tapicskoljon bele néha a dolgokba (Nagyon jó fotótéma a családi albumba!)

Amúgy mi evés közben szoktunk neki mondókázni, olvasni is ... van pár könyv odakészítve ami nem baj ha maszatos lesz. És ha látom, hogy nem kell neki több akkor engedem, hogy menjen játszani.

Hol laktok? Ha Bp-en, akkor javasolnám, hogy kérj vizsgálatot a Bp-i Korai Fejlesztőbe vagy a Bethesda Kidsbe.Tapasztalt szakemberek megnézik és eldöntik, hogy ez a viselkedés belefér a normálisba, vagy javasolt-e valami fejlesztés.

Vidéken, ill. Bp-en is lehet menni Pedagógiai Szakszolgálatba is, de a fenti két helyen a legtapasztaltabbak. A gyerek viselkedésének megítélése nem a védőnő és gyerekorvos kompetenciája, gyakran legyintenek olyan dologra is, amivel foglalkozni kellene. (gyógypedagógus)

Én a nemevés miatt igencsak aggódnék. Nem normális, hogy csak tápszert eszik, ha ez hosszabb távon jellemző. Neki már sokkal több tápanyagra (fehérje, zsír, vitaminok) lenne szüksége, illetve mostanra már nagyobbrészt szilárd ételeket kellene ennie. Az egyoldalú táplálkozásból tápanyaghiány, abból pedig idegrendszeri tünetek következnek. Muszáj, hogy egyen húst, tojást, zöldségféléket, gyümölcsöt.

Nálunk leginkább akkor volt csapkodás, tányérledobálás, ha a fiam fáradt volt vagy nem volt éhes. Ha fáradt volt és nem érdekelte az evés, nem erőlködtem, kapott egy adag tejitalt és vittem aludni. Ha nem volt éhes, akkor nem volt tejital, hanem később újra megpróbáltam megetetni. De igyekeztem hozzá igazodni, akkor ültettem be az etetőszékbe, ha láttam, hogy éhes.

Ha játékból dobál, csapkod, arra az a legjobb megoldás, ha eltereled a figyelmét. Nekünk volt pár erre rendszeresített asztali játék, énekeltem, mondókáztam, beszéltem hozzá, és közben etettem, ő meg kalimpált a kanalával.

Lehet, hogy nem sok újat mondtam, nem akarlak kioktatni, csak szerintem ne hagyd annyiban. Az extrém válogatósság már önmagában okot ad a kivizsgálásra.