Utalhat-e problémára, ha egy másfél éves gyerek mindig, minden nap folyamatosan visít, ordít, üvölt, elégedetlenkedik, ha otthon van, máshol viszont normálisan viselkedik?

Nem az én gyerekemről van szó, hanem egy barátnőm kisfiáról. Nagyon sokszor mondja az anyja, hogy bár imádja, de egyszerűen megőrül tőle, mert egész nap semmi nem jó neki, elégedetlenkedik, sír, üvölt, de szó szerint folyamatosan. Ha viszont elmennek valahová, vagy a játszón vannak, nincs gond.

Napi szinten vagy 5-6 órát töltenek emiatt házon kívül, a gyerek tök jól érzi magát, és amint otthon belépnek a lakásba, kezdődik az őrület. Egyszerűen akármit csinál vele, semmi nem jó. Reggel már fél 6-6-kor kel, és kezdi a műsort is, amíg el nem mennek otthonról. Hazamennek ebédelni, amíg eszik, addig még elvan, utána jön az üvöltés, hiszti. Fáradt, de akárhogy próbálja altatni az anyja, nem hajlandó aludni, nem ritka, hogy másfél-két órát cirkuszol, közben az anyján lóg, ő nem mehet el onnan, rajta mászik, tépi stb. Ilyenkor már állandóan ásít, meg a szemét dörzsöli, tehát tutira fáradt. Nagy nehezen elalszik, felkel, és kezdődik az egész cirkusz elölről. Elmennek megint játszóra, ott semmi baj, hazamennek, és az ajtón belépve mintha nem ugyanaz a gyerek lenne, megint jön az ordítás. És ez megy alvásig.

Nem arról van szó, hogy nem foglalkoznak vele eleget, vagy nem mozgatják eleget. Az apa késő estig dolgozik nagyrészt, de az anyja egész nap vele van, játszik vele, mégse jó semmi, örökké elégedetlen és frusztrált. Igaz, a szülők a válás szélén állnak, szóval nem túl nyugodt a hangulat, de azért ennyire nem is gáz, a gyerek előtt moderálják magukat többnyire.

Nem tudom, számít-e, de a kisfiú nagyon nehezen született meg, gyakorlatilag kinyomták az anyjából, túl sokat volt a szülőcsatornában, oxigént kellett utána kapnia. Kicsit gyenge volt az izomzata, de nem volt vészes, 5-6 alkalommal voltak dévényen és helyrejött. A mozgása innentől rendben volt, időben csinált mindent, most 19 hós múlt, mond szavakat, szépen eljátszik más gyerekkel, szóval nem látszik, hogy baja lenne. Pici korában is az volt, hogy gyakorlatilag nem lehetett letenni, egyfolytában ordított, ha nem az anyja kezében volt. A barátnőm szerint 1 éves kora körül volt egy nyugodt időszaka, de én emlékszem, hogy akkor is sokszor lemondott programokat az utolsó pillanatban, mert a gyerek hisztije miatt nem tudott vele elindulni otthonról.

Nekem nem sok tapasztalatom van a durvább viselkedésproblémákkal, így nem tudom, ez normális-e, vagy utal valami gondra? Ne értsetek félre, nem kibeszélni akarom őket, de ha valami tényleg nem stimmel, próbálnék finoman szólni neki, hátha így időben lehet segíteni. Neki is megfordult már a fejében, meg az anyjának is, hogy valami nem oké... Nekem 2 hónappal idősebb a lányom, ő nagyon nem így viselkedik, de tudom, hogy ő meg elég nyugodt természet, szóval ez nem feltétlenül mérvadó.