Egyes anyukák miért ignorálják a gyereküket, ha az rosszalkodik, vagy üvölt?
Most a "majd megtudod ha lesz gyereked!" közkedvelt érven kívül...
Én egyszerűen nem értem ezt a hozzáállást, és nem egyszer, nem kétszer, hanem sokszor tapasztaltam már ezt. Nem arról beszélek, amikor az anyuka megpróbálja lenyugtatni, lecsitítani a gyerekét, de nem megy, hanem arról, amikor a gyerek rosszalkodik, vagy már 20-30 perce megállás nélkül, folyamatosan visít az anyjának, az anyuka meg mintha nem is ismerné a gyereket, csinálja tovább a dolgát, nem foglalkozik vele, ignorálja, aztán kész. Az pedig magasról le van sz@rva, hogy a gyerek mennyi embert zavar a viselkedésével.
Nem vagyok gyerekellenes, de egyes anyukák (tiszt.kiv. persze) miért ignorálják a saját gyereküket, ha azzal valami gond van? Most lehet jönni azzal, hogy "a nevelés ultranehéz feladat, majd megtudod, ha neked kell", de ez sem érv arra, hogy egy anya a saját gyerekét hagyja randalírozni, hisztizni, ő meg játssza a kívülállót.
Személyes példa a 4 éves unokatestvérem, meg az anyja.
Ha mennek valahova, és a gyerek nem bír magával, akkor az anyuka egyszerűen nem vesz a gyerekről tudomást. Anyum egyszer el is mesélte, hogy unokatestvérem anyja egyszer le is tagadta valakinek, hogy az az ő gyereke, mert unokatesó,m annyira nem bírt magával, és visított (ez egy parkban volt).
Valóban ez a megoldás, hogy a gyerekről nem kell tudomást venni, vagy ez nem éppen jó szülői minta?
Ti hogy gondoljátok?
Veletek már volt ilyen valahol?
Majd most sokan megmagyarázzák, hogy ez egy nevelési módszer. A valóság az, hogy már rég elcseszte, képtelen hatni a saját gyerekére, és mivel nem akar nyilvánosan égni azzal, hogy hiába magyaráz a gyereknek, inkább úgy csinál, mintha így nevelné.
Mielőtt még: igen, van gyerekem, dackorszakos, próbálkozott ő is ilyenekkel, de mivel nem engedtem ennek teret soha, gyorsan rájött, hogy nincs értelme. Nem, nem vertem meg soha, még csak nem is kiabáltam vele.
(és amúgy igen, beteg gyerekekkel némileg más a dolog azért, nem gondolom, hogy magadra kellene venned 6-os)
Ha MINDEN gyerek ilyen lenne, akkor hinnék a magyarázatnak, miszerint ez normális és minden átlag anyuka így reagálja le.
De nem, vannak normális, nevelt gyerekek is.
Innentől kezdve ez csak egy kifogás.
A gyerek azért üvölt, mert olyasmit akar, amit nem lehet, ezt ő is tudja nagyon jól, és próbál pszichoterorral hatni az anyjára. Ha anyucit jobban érdekli a mások véleménye, mint a gyereke, akkor inkább megveszi a gyereknek az 1365-ik ugyanolyan felesleges játékot, csak azért, hogy kuss legyen. Ha anyucit jobban érdekli a gyereke, mint a random senkik véleménye maga körül, akkor nem veszi meg a gyereknek, de nem is alkudozik vele. A gyerek is látja, hogy teljes mértékben felesleges a hiszti, az anyja magasról tesz rá, hogy ő hogyan járatja le saját magát, és előbb utóbb abba hagyja a hisztériázást.
Nem mindegy, hogy a nyúl vagy a vadász viszi-e a puskát.
nem olvasok vissza úgylátom úgyis csak vita van.
Kedves kérdező! Szerintem sok edesanya (koztuk en is) a leheto legjobban szeretne helyt állni a dackorszak idején, ezért olvas dackezeléssel kapcsolatos anyagokat, könyveket, és aki ilyet olvas az tapasztalhatja, hogy az igazi "kisíró" hiszti egyik abszolut elfogadott kezelése az, hogy nem reagálunk a gyerekre ha uvolt és te felkapod a vizet, látja hogy kiborított. ő nyert. ha megadod neko amit szeretne, ő nyert. az egyetlen megoldás sok esetben valóban az hogy ha figxelmen kívül hagyjuk. na most az hogy valaki letagadja a saját yerekéz az elég szélsőséges pelda, ne lovagoljunk rajta mert gondolom ilyet te is csak egyszer láttál életedben.
Nekem egy 6 hónaposom és egy 3 évesem van. Utóbbinak igen komoly hiszti rohamai vannak. Szerencsére főleg otthon, de itthon is számtalanszor alkalmazom a 11es által leírt "kiemelésen" túl a figyelmen kívül hagyást mert az tényleg működik.
Hogy ítéletet mondhass, nem feltétlen kell gyereket vállalnod (noha segíthet megértened egy szülőt, aki 4 hónapja napi 3-4! órát alszik mint pl én) elég ha olvasol a gyermeki hiszti miértjéròl. Ha egy gyerek hisztizik, az egy számára is érthetetlen érzelmi kitörés, amit nem tud kontrollálni teljesen mindegy min hisztizik. Nem tudja kontrollálni ezért teljesen mindegy mit mondasz neki...egyedül abban lehet rá hatni ha valóban kiemeled őt vagy nem veszed fel ezeket a hisztiket.
Végezetül 3-4 óra napi alvás az anyánál olyan merteku testi lelki karosodast okoz hosszutavon (teljesitmeny es koncentracio csokkenese, szivpanaszok, figyelemzavar, panikrohamok), hogy bizony semmin nem lehet csodalkozni es nem is lehet palcat torni az anyukak felett, hidd el ez nagyon nehez idoszak, azt hiszem nem beszelnek errol eleget, prdig erre nem lehet felkeszulni gyakorlatilag, rendkivul igenybe veszi az embert...
Azt gondolom elèg jól nevelem a fiamat. Sokszor hallgat rám, ügyesen követi az utasításaimat sèta/bevásárlás közben is. Illemtudó a maga 2 èves szintjèn ès jószívű.
Sajnos előfordul, ha fáradt, èhes, vagy sok volt az inger, hogy nem akarja megèrteni, hogy pl nem pakolhatja ki a sorban állva a pènztárcámat, nem szedhet le az átkozott polcról ami direkt ott van mindent. Sokszor igen kreatív vagyok, de van az a pont, ahol csak állok, várok ès fizetek. Ha ordít, hát ordít. Igen ritkán jutunk idáig, de lehet hogy te èpp ezalapján ítèlsz meg engem, mint anyát.
Arról nem is beszèlve, hogy èn is lehetek fátadt, èhes, szomjas, ideges, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!