Ti mit tennétek a helyemben?

Nálunk is volt ilyen helyzet, tudom, nem egyszerű. Én mindig szóltam, hogy ez az utolsó mese, a végén le fogom kapcsolni a tévét, és így is tettem. És nem kapcsoltam be bármikor, pl. bölcsibe, oviba indulás előtt tuti nem. Most már kicsit nagyobbak a gyerekeim, így előre megbeszélem velük, hogy mikor és mennyi ideig nézhetik a tévét. Nálunk nem sokat megy a tévé, mi szülők nagyon ritkán nézzük. Fontos felállítani a határokat, mert a túl sok tévézésnek és számítógépezésnek sok káros hatása van, és függőséget is okozhat.

Ne hagyd, hogy a hisztivel elérje a célját, mert nem fog komolyan venni.

El kell terelni a figyelmét másra.

Nekem a 25 hónapos kisfiam ragaszkodik néha tevékenységhez, és pár hét alatt kikopik. Pl. apja csavarhúzója, meg a behúzhatós mérőszalag volt most a sláger, reggel mindig az volt az első, hogy kéri, aztán pár óra múlva el-elhagyta, és minden nap egyre kevesebb időt töltött velük. Ma már nem kéri reggel, de napközben, ha eszébe jut szerelni, akkor elkéri egy kis időre, aztán otthagyja. Szóval lehet, hogy nem mint maga a tv a probléma, hanem a ragaszkodás ami pont most a tévére irányul. A tévére azért haragszunk, mert "rossz" játék. Ha nem tévéhez ragaszkodna, hanem pl. az apa mérőszalagjáért, az nem lenne ilyen nagy probléma talán :-) De idővel az is elmúlik, megunja.

A lányom a gyurmázásért volt oda ennyi idősen, már én untam, de ő heteken keresztül akár egy hónap is volt minden nap, csak kérte kérte kérte játszani vele :-) aztán el-elmaradozott, végül kikopott ez a ragaszkodása.

Mivel a tévé "rossz" játék, érdemes "megmutatni" neki, hogy elromlott, elment aludni ilyesmi. Vegyél neki mesekönyvet, figurát arra a mesére, amit szeretett nézni :-) jééé mit találtam, a tévé ugyan rossz, de nézd csak itt vannak, visszajöttek hozzád a mesefigurák, nézd csak, de jó :-) és örülj neki, hogy ráragaszd az örömet (szóval ne úgy add elő, hogy jaj most csak ez van, jól lesz ez is?! hanem hatalmas örömmel add elő)