Mik a lehetőségeim, ha nem értek egyet az óvónő véleményével iskolaérettség kapcsán?

Hasonló volt velünk. Tanàcsoltàk az oviban a nevtant,elmentünk eredményt nem kaptunk azt mondtàk minden oké. Egy év múlva kérdezik az oviban,hogy voltunk-e,mondtam hogy igen minden oké. Jó de ez ìgy nem elég akkor ők hivatalosan kérik a papìrt. Nevtan a papìrt nem talàlja,ott sem voltunk. Oké elmentünk megin,az ovi hazudott egy kétoldalas véleményt a gyerekről ez alapjàn vizsgàltàk. Oké véleményt megin nem kaptunk szóbeli tàjékoztatàs minden rendben a gyerekkel,okosabb a korànàl. Fél év múlva kérdezik az oviban hogy mi a helyzet a vizsgàlattal. Mondtam hogy voltunk minden rendben,de papìrt nem adtak,mondvàn az oviba küldik. Nem küldték ìgy az ovi megint ìrt nekik levelet. Erre küldtek egy összacsapott szakvéleményt fals dàtumokkal, és olyan hajmeresztő dolgokkal,hogy az eszem megàllt.

A helyedben elvinném magànba egy korrekt vizsgàlatra. És azzal a szakvéleménnyel mennék vissza az oviba nevtanba, meg a suliba beiratkozni.

* megint,

(nem tudom hogy maradt le a t)

Bocsánat, hogy nem konkrétan a kérdésre válaszolok, de szeretném megosztani, hogy én nagyon szorongó vagyok. (Körömrágás, hajvég, bőr tépkedés stb.)

Emlékszem volt valami vizsgálat az oviban, ahol egy külön szobában kellett beszélgetnem egy nővel, érzelmeket felismerni képről meg hasonlók. Engem engedtek suliba 6 évesen, és végig szín 5-ös voltam. Tanáraim szerint is jó képességű. Most fogok diplomázni, ez az első eset, hogy a szorongásom túl nagy és hátráltat a tanulásban.

Úgyhogy mindenképp küzdjetek, mert szerintem ha van is valami gond a gyerekkel, attól még a suli csak egy fejlesztő közeg lesz.

Első vagyok! Azért így megint más a helyzet. Ha az óvónők engedik, az iskolaérettségin megfelelt, és a pszichológus szerint sem akadály, akkor igazából ezzel nem kell foglalkozni, hiszen alapvetően minden tiszta, mehettek. Egyébként érdemes lenne más pszichológushoz is elvinni, más szakvéleményt is kérni, és ha a második is ugyanezeket a problémákat tárja fel, akkor bizony nagyon komolyan el kell gondolkodni, hogy talán komoly igazságokat írt le az ovipszichológus.

Ha teljesen eltérő, akkor viszont már van is egy szakvélemény az ellenkezőjéről és gond letudva. :)

Kedves Negyedik!

Minden kollégám nevében köszönöm az így névtelenül kiosztott dicséreteidet, erre biztos mindenki kíváncsi volt.

Magánba hiába is vinné, mert a Nevtan véleménye a mérvadó.

Az én lányommal is vannak gondok,kiderült, hogy hiperaktív,figyelemzavaros, de ez az oviban még nem került elő. Én nagyon örültem volna, ha akkor kiderül, nagyon sokat szenvedünk vele emiatt. Szóval szerintem is örülj, ha bármi olyan gond van, ami az iskolai beilleszkedést akadályozná, akkor jobb annak elejét venni.

A pszichológusotok meg szimplán csak hülye, mint a legtöbb pszichológus.

Most én is viszem a lányomat, mert szerintük terápia kell neki, de az én hajam is az égnek áll mindegyiktől.

Szorong a suli miatt, mert nem tud teljesíteni, mert nem tud figyelni, nálunk is ez van.

Az egyik szerint a gyerek a fejét veri a falba, és ez tinikorban majd öncsonkító hajlamokba torkollik, és mindez azért van, mert én nem szeretem őt eléggé.

(Jegyzem, amíg a suliban a tanár nem írta minden óra végén a margóra, hogy túl lassú vagy, addig nem volt a gyerekkel semmi gond. Itthon most is kisangyal. Szóval én nem látom be, hogy miért velem van itt a gond.)

A másik pszichológus szerint meg egyenesen autista a lányom. (Nem is állíthatna fel ilyen diagnózist, ha nem autista szakértő).

Szerény véleményem szerint próbáld a gyerekkel kerülni a pszichológusokat.

A szorongást valahogy másképp kell oldani.

Pl.sport, sok közös program, gyerekközösség, sok nevetés, zenehallgatás.

Ebből meg úgy tudtok kimászni, hogy kérsz egy másik pszichológustól szakvéleményt, és megkéred a Nevtant, hogy a finomabbik változatot írják le. Azért lehet velük egyezkedni. A beiratkozásról még nem biztos, hogy lekéstek, esetleg hívd fel az iskolát, hogy késik a papír, ilyenkor mi van. Ha májusban adják ki, hogy mégis iskolaérett, akkor mit csináljatok?