Teljesen el akar zárkózni a családtól. Mit tegyünk?
A lányom el kezdett könyvet írni. Most lesz 16 éves, és a fogalmazás meg a versírás mindig is az erőssége volt. Bár nem egy kitűnő tanuló.
Nem velünk él, hanem a nagymamánál, mert itt túl sokan vagyunk. A tanárnője elmondta, hogy úgy érzi, hogy nem törődünk vele és kiközösítjük, meg hogy nem szeretjük.
Az nem igaz, hogy nem szeretjük! Leget, hogy van oka arra, hogy a másik két gyerekkel többet foglalkozunk, de már nagy lány! Tanulja meg, milyen az élet. Minket is így neveltek.
De olvastam a könyvének az első fejezetét, és nem tudom mit is gondoljak. Érezni benne az irántunk való utálatot, és csak arra vár hogy betöltse a 18. életévét és elmenjen innen és a 9 évvel idősebb barátjához költözzön.
Már hozzánk sem akar szólni néha, és csodálkozik, ha folyton kiabálunk vele...
De nem tudom mit tehetnénk az ellen, hogy elzárkózzon tőlünk...
válasza:Ateista vagyok, az idevonatkozó keresztény elvekkel nem vagyok tisztában, de a szememben a legkevésbé sem bűn. Sőt: én a magam részéről csodálom a türelmed, hogy egyáltalán még visszajársz hozzájuk hétvégén. Komolyan. Én biztos, hogy otthagytam volna őket már, hogy a színemet se' lássák soha. Aki ilyen pocsék szülő, az nem érdemli meg a gondoskodást: ő sem adja meg. Az hogy míg kicsi voltál otthont és ellátást adtak, még nem kötelez semmire. A szülőnek kutya kötelessége törődést, szeretet és otthont adni a gyerekének. Ha erre nem képes, akkor ne vállaljon gyereket. A gyerek nem kéri, hogy megszülessen: a szülők döntése. Így az ő felelősségük is, ameddig csak élnek (nem csak 16-18 éves korig, bár ezután a felelősségük és szerepük csökken, de meg nem szűnik).
f/20
válasza:Te mikor beszélgettél utoljára ŐSZINTÉN a gyerekeddel? Nekem az szűrődik le, hogy tesztek rá a gyerekre magasról, holott szeretné, ha mondjuk vele is foglalkoznátok.
Együtt érzek a lányoddal; az én családom is ilyen: eddig senkit nem érdekelt, hogy mi van velem, mindig fontosabb volt más, hogy az mit mondott vagy mit csinált; most meg, hogy ősszel egyetemre megyek és koleszos leszek, hirtelen mindenkit elkezdtem érdekelni :/
20/L
Szerintem nem olvastad az előző kommentárt, de nem baj, amúgy szerintem már vagy 5 éve nem ültünk le beszélni, mindig csak fél mondatokat váltunk egymással. Néha hiányoznak ezek, de van más akivel beszélgethetek.
Én nem hiányoznék nekik! Mindig azt mondják, hogy nem csinálok semmit mikor itt vagyok és csak rajtuk "élősködöm"...
Hiányoznak a szüleim...Néha abban is reménykedem, hogy egyszer bekopognak az ajtón és azt mondják, hogy én nem is ide születtem és ők csak mostoha nevelőszülők...De ez csak álom...
válasza:Akkor.... sajnos túl kell tenned magad azon, hogy ilyenek. Nehéz lesz, de jobban fogsz járni, mert legalább nem fognak beleugatni az életedbe. (Még ilyet, hogy nincs hely a saját gyerekének... meg ő már nagy, és nem kell vele törődni, csak a kicsikkel..... Vajon a gyámhatóság mit szólna ehhez???)
20/L
De éppen ez az, hogy beleszólnak az életembe:(
A gyámhatóság nem tudom mit szólna, de az csak a húgomnak meg az öcsémnek lenne rossz:( Őket szeretik, csak engem utálnak, ne én tegyem tönkre az ő életüket, ha nekik még jó lehet.Én meg valahogy csak túl élem ezt a kér évet...Bevallom, ha a barátom meg a nagyim nem lenne rég öngyilkos lettem volna.
Amúgy nem csak a helyhiány miatt nem vagyok itt, hanem mert tanulni se tudok itt...Bár otthon se nagyon...Meg nem bírom ezt az örökös veszekedést és ordibálást, ha nem velem akkor ők egymással...Nekem ez már túl sok:(
Olyan jó lenne egy átlagos élet...Nem akarok tökéletes szülőket...de ez már elviselhetetlen:(
válasza:Értelek.
Nemsokára 18 leszel; elszáll az a 2 év. Engedd el a füled mellett, amit mondanak. Nehéz, de ha nem akarsz tönkremenni, muszáj leszel kizárni őket az életedből.
20/L
válasza: válasza:Én csak az előttem szólok véleményét tudom erősíteni.A lány egy rendes,átlagos családi életre vágyik,de sajnos az állítólagos "anyjától" és az "apjától" nem kapja meg ezt sem,pedig ez azért megvalósítható lenne.Hely mindenkinek van,ez egy nagy hazugság,hogy "mert nincs helye..".És írja az "anya" a kérdés részletezésében,hogy "folyton kiabálunk vele.." és akkor csodálkozik az anya,hogy hozzájuk sem akar szólni a lány.:S
És akkor írja az utolsó sorban,hogy "De nem tudom mit tehetnénk az ellen.." HÁT NE KIABÁLJÁL VELE,HANEM ÜLJ LE ÉS BESZÉLD MEG VELE,ENNYI AZ EGÉSZ.MERT DÉLUTÁNONKÉNT IGAZÁN ÁT TUDNÁD HÍVNI,nem?NEM???
14 éves vagyok,ENNYIT MÁR AZÉRT ÉRTEK ÉN IS AZ ÉLETHEz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!