Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » Ez dackorszak? Hogyan kezeljem...

Ez dackorszak? Hogyan kezeljem? Idegileg padlón vagyok!

Figyelt kérdés

21 hónapos, alapjában véve vidám, barátságos kisfiú!

A történet:

Általában 7 körül kel, vidáman. Jön a pelenkacsere, rúgkapál, ellenkezik, pedig már próbáltam állva, ülve, sehogy nem tetszik neki. Ilyenkor ha valamit a kezébe adok, 10 mp-re talán elfoglaja magát.

Reggelit eldobálja, nem hajlandó enni.

Indulás előtt nem akar felöltözni, sikít, ha a kabátját ráadom, rugdalózik a cipő felvétele közben.Sapkát nem viseli el, egész úton azzal szórakozunk, hogy ő leveszi én meg visszarakom a fejére.

Sétálni képtelenség vele, mert ha megfogom a kezét, inkább ordítva összecsuklik a földön. Ő egyedül akar menni, amerre csak ellát. Ilyenkor sajnos nem lehet a figyelmét sem elterelni, mert csak az érdekli, hogy mehessen egyedül. Ami azért is veszélyes, mert folyton az úttestre szaladna.

A játszótéren a homokozós játékok max 10 percre kötik le.Csúszdázni, hintàzni szeret, de hamar megunja. Azzal szereti magàt elfoglalni, hogy minden vackot felszed a földről (eldobált szemét, kiköpött rágó, cigicsikk), és a szájába venné, ha hagynám. Ha elveszem tőle, megintcsak sikít. A dobd el! kifejezést ismeri, csak már nem érdekli :(

Innen a hazaindulàs sem egyszerű, mert nem akar beleül i a babakocsiba. Feszíti ki magát, hihetetlen ereje van.Közben megint ordít.

Otthon szinte mindenért nyafog, vergődik. Szinte soha semmi nem tetszik neki. Házimunkát lehetetlen mellette elvégezi, mert ha egy percig nem rá figyelek, hisztizik. Eddig aludt napközben, de màr azt sem akar. Este 10-ig ébren van.

Mindezek ellenére természetesen nagyon szeretem és sok türelmem van hozzá, de ma elszakadt a cérna. Minden nap ugyanaz és nem látom, hogy javulna valamit a helyzet.


Anyukàk, mit csináljak vele? Van még így valaki?

Ha esetleg tudtok tippeket írni, szívesen fogadom.



2015. nov. 14. 02:13
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
Korral jár, sajnos. Az én lánxom is eljátszotta, ő úgy 2hónapja kezdte, volt sok sírás, meg szipogás, meg sértődés, 26 hónapos, talán most már alakulunk. A tapétatépés, meg a mindent tönkre akar tenni maradt. Az én párom itthonról dolgozik, így a hisztiző eljárást hamar lerendeztük: ha nem tud viselkedni, csak én megyek, ő meg marad otthon egyedül. 2-3 alkalommal üvöltött, aztán összekapta magát, mindenhol ezépen viselkedett-persze, kivéve otthon... nem tudom, mi a megoldás. Ha ügyes volt, sokat dicsértem szeretgettem, rengeteget játszottunk együtt, tetszett neki, hogy segíthet minden házimunkában (igaz, baromi lassan haladtunk), ha rossz volt, akkor kihagytam mindenből. Hamar rájött, hogy nem éri meg.
2015. nov. 14. 05:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%
Igen, ez a dackorszak. Gondold át magadban, hogy mik azok a dolgok, amikhez mindenképpen ragaszkodsz, és ebben legyél nagyon következetes, akkor is ha ordít és földhöz vágja magát. A többiben meg próbálj hozzá igazodni. Például ha mentek az utcán, akkor nem sétálhat egyedül az úttest mellett, de ha éppen nem a játszótér felé szeretne elindulni, akkor induljatok a másik irányba, legfeljebb nem játszótereztek hanem sétáltok. A szemetet ne hagyd hogy a szájába vegye, de ha szeret dolgokat vizsgálni, akkor szedjetek falevelet. Sok kitartás, türelem és következetesség, és javulni fog a helyzet!
2015. nov. 14. 08:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
Nálunk nagyon sok olyan volt, amit leirtàl ( szinte olyan, mintha én írtam volna le azt az időszakot, annyira hasonlít). Én nem tudom, hogy ez a dackorszak volt-e, mert aztàn kiderült, hogy a kisfiam enyhèn autista.
2015. nov. 14. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
Utolsó válaszoló vagyok, nem akartalak megijeszteni az előző hozzàszólàsommal, csak nálunk is ugyanezek voltak a problémák. Nekem szinte kezelhetetlen volt a kisfiam, én sem tudtam semmit csinàlni mellette, egyszerűen nem bírtam vele, minden fajta gyereknevelési módszert próbàltam, a következetességet is, de nem ment. Az autistákra jellemző az akaratosság, nehezen kezelhetőség, az, hogy nehezen tudják magukat önállóan elfoglalni, nem megy az egyedül játszàs.Ez az állandó ellenkezés ment nálunk is, tényleg ki lehet készülni benne. Először én is mindent a dackorszakra fogtam, de ez már túlment azon. Ha van kérdésed, írj nyugodtan privit.
2015. nov. 14. 23:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
Nálunk is az a helyzet , ami az előző válaszolónál (legalábbis a határon van, v innen v onnan). De azért, bár én is ezen a ponton kezdtem el hurcolni, h mi van), előtte is picit furi volt, meg nagyon szerette a forgó dolgokat. Egy két évnél fiatalabbnál még nem tudod megítélni, h a kommunikáció-szocializáció is érintett-e, de ha pl a játszin szépen játszogat többiekkel + beszél, akkor azért esélyesebb a durva dackorszak. Nekem egyébként gyereknevelős könyvek és a következetesség azért sokat segítettek.
2015. nov. 15. 10:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
Nálunk a folyékony beszèd nem zárta ki az autizmust, de inkább szakembernek kellene làtnia a gyereket, hogy ez csak dackorszak vagy valami màs. Ha Budapesten laktok, a Korai fejlesztőbe el lehetne vinni, hogy nézzék meg.
2015. nov. 15. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
Ja, az én fiam is folyékonyan, mondatokban beszélt 2 évesen, mégis. Szóval azért írtam, hogy esélyesebb a dackorszak, de nem zárja ki az autizmust. A minden szájba vevős is jellemző tünet, de ezekkel azért érdemes vigyázni, mert nekem a nagyobbik gyerekem érintett, ő produkálta a dühöngéseket, és az autisztikus kísérő tünetekből max 1-2 áll meg, a kisebbik nem furi, nem rugalmatlan, barátkozik, teljesen normális kommunikációval, rá meg legalább 10. Nekem a nagyobbik soha semmit nem vett a szájába, a kisebbik mindent.
2015. nov. 15. 11:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim válasza:
100%

Nálunk is ez volt.

Ha nem akarta fogni a kezem és arra menni amerre éppen menni kellett felvettem és üvöltve vittem magammal, elmondtam neki, hogy aki nem fogad szót az nem sétál.

Ha ledobálta az ételt elküldtem az asztaltól, nem baj ha éhes nem fog egy étkezés miatt éhen halni, elmondani neki azért küldted el mert nem evett szépen.

Ha a játszón nem viselkedik hónod alá veszed és hazaviszed bőgve, elmondod azért kellett haza menni, mert nem viselkedett.

A lényeg, hogy mindig mondd el, hogy mi miért történik, és ha leszidod és sír ne vigasztalja senki hanem ha abbahagyta akkor kijöhet az ágyából. Tudom ezek a dolgok keményen hangzanak, de mást nem lehet tenni. Ha teret engedsz a hisztinek és látja rajtad, hogy bizonytalan vagy akkor örökké hisztizni fog.

Ami fontos soha ne törődj azzal, hogy akik látnak hogy cipeled a kapálózó bőgő gyereket vajon mit gondolnak.

Ez a gyerek érdeke is, mert ha nem mersz majd vele utcára menni akkor a gyereknek lesz rossz.

Nekem így szokott le ezekről a dolgokról. Sőt utcán már ő mondja nekem hogy "kezed?" :)

És hiába vagyok vele szigorú hiszti kérdésben, szeret imád engem ahogy én is őt.

2,5 éves kislány anyukája

2015. nov. 17. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

Hogyan kezeld? Éld túl! :D

Elterelés, elterelés, elterelés!

Amikor látod hogy jön a "hisztiroham", zavard picit össze a gyereket.

Nálunk a "nézd ott egy cica! nem látod? biztos elfutott. gyere keressünk egy másik cicát!". bevált.

Semmiképp ne reagálj pozitívan a hisztihez. Abban a pillanatban tökéletes eszköz lesz, hogy bármit elérjen nálad.

Hülye hasonlat erre a "szörnyecskék" című film. Bárhogy könyörög, ne etesd éjfél után :)

Kitartás! csak két év kb. És az emlékek megszépülnek.

2015. nov. 18. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:

Sziasztok! Köszönöm a válaszokat.

A beszéddel nálunk nincs nagy probléma, ahhoz képest, hogy jelenleg 3 nyelvet hall tőlünk.Külföldön élünk.

Az akaratossága viszont elkeserítő.

Amikor a szájába vesz valamit, mindig figyeli, hogy mit reagálok, sokszor mintha direkt csinálná.Tudja, hogy azzal kiakaszt.

Az autizmus már nekem is eszembe jutott, bár szerintem kicsit korai lenne vizsgálatra vinni. De lehet, hogy tévedek.

Februártól megy majd bölcsibe, mert nagyon igényli a gyerektársaságot. Lehet, hogy ez is rátesz egy lapátal, valószínűleg unja a fejünket. Márcsak abban reménykedem, hogy segíteni fog.

2015. nov. 18. 14:38
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!