Nem bírom már elviselni! Mit tegyek?

A hugom most lesz 5 éves. Anyukám nagyon szereti, apukám is. Nagyon sok szeretetet adnak neki. Velem soha nem foglalkoztak. - pláne nem ennyit. Emiatt kissé féltékeny is voltam a hugomra (16 éves vagyok most) Az igazság az, hogy úgy érzem, teljesen rosszul nevelték/nevelik. Nagyon idegesít a kislány. Mindig az én szobámba van, az én tv-met nézi, szünetben nem tudok miatta aludni, mert akkor is a számítógépemen DVD-zik, vagy mesét néz. A játékai is az én szobámba vannak, de a szüleimmel alszik - nincs még saját szobája, mert fél egyedül. Nagyon idegesít, szenvtelen, pimasz, undok, irigy, utálatos. Elveszi a holmijaim -amik számomra fontosak. (tudom gyerekes, de például kaptam a barátomtól egy plüssmacit és a magáénak tekinti, mert hát játék... de nagyon ragaszkodom ahhoz a medvéhez, ha azt mondom neki, nem adom oda, elvégre mégis csak egy emlék a szerelmemtől, akkor megsértődik, elkezd bőgni, és a szüleim engem szidnak le, hogy milyen irigy vagyok, és mért nem fogom fel, hogy Ő még csak egy kislány...) Emellett, mindig életveszélyes helyzetekbe keveri magát. Feláll a hintalóra (pl) és próbál a szekrényről levenni ezt azt. Ha leesne, engem hibáztatnának a szüleim, de ha ijedtségembe ( amit már nem tudok eldönteni, hogy attól félek, hogy leesik és beüti magát, vagy attól, hogy a szüleim leszidnak majd...) rákiabálok, akkor is én vagyok leszidva. Az ágyamat mindig szétugrálja, leönti az ágyneműmet mindenféle gyümölcslével, abban eszik, nem szokott rendesen asztalnál ebédelni, vacsorázni stb... a szüleim pedig nem szólnak rá (Múltkor pl. leöntötte meggylével a magenta lepedőt... apu azt mondta, "ez a te hibád, mért ne mraktad el az ágynemű tartóba az ágyneműt" de a lepedőt akkor is leöntötte volna...), de egyszerűen ezt én már nem bírom elviselni. Amúgy se igazán szeretem a gyerekes viselkedést... mit tegyek? A szüleimnek nem mondhatom meg, hogy nem akarom, hogy a kislány az én szobámba legyen egész nap... de náluk sincs hely ( a szobájukban). El akarok menni innen! - ahhoz pedig tudom, még gyerek vagyok. Hogy kezeljem ezt a stresszt, amit a hugom okoz? Nagyon nagyon nagyon elegem van belőle! Tudom apró gondok de... engem nagyon nyomaszt.