Mit lehet tenni ilyen "gyerekkel"?

Sajnalom a szitut, de nem menthetetlen.

Mindenesetre ne itt kerj segitseget, hanem szakemberektol. Mi csak az eszt osztjuk, aztan a legtobben drogot csak a teveben lattak.

Keress fel pszichologust, drogsegito egyletet, hivd fel az ingyenes szamokat. Ok majd segitenek tanacsokkal, otletekkel. Eloszor csak te kutakodj, a "gyereket" meg nem vond bele. Okitsd magad, tanulj hogyan kell helyesen kezelni ezt. Persze mar felnott elmult 18, de akkor is a te kicsi gyereked marad, nem szabad lemondani rola, de azt sem szabad, hogy a sajat eleted ramenjen arra, hogy az oven javits.

Keresd drogfuggo forumokon hasonlo szituban levo szulok ismeretseget, erdeklodj, ok hogy kezelik a problemat. Aki nem ert hozza (itt a GYIKos valaszolok nagyresze) az nem fog tudni erdemben segiteni. (a GYIKos hozza nem ertest ugy ertem, hogy a legtobbunknek nincs a csaladjaban ilyen, szoval nem tudjuk mit kell helyesen csinalni, ezert kerj inkabb szakembertol tanacsot vagy olyanoktol akik sajat borukon tapasztaltak ezt/hasonlot!

Hát, akkor én sem tudom....valami el van kattanva benne...

Én vállalom, hogy 17-18 évesen elég durván buliztam én is,m inden nap, suli mellett. Ittam és kipróbáltam a drogot, oly annyira,hogy szóbeli érettségire is nulla alvás nélkül mentem hót készen (bár minden ötös lett így is) ...a többit meg inkább nem is sorolom...szüleim amúgy nem tudtak belőle semmit, mindig nagyon megoldottam,hogy véletlenül se lássanak úgy, olyan állapotokban, mert megszakadna a szívük..és normális voltam velük! dolgoztam 15 éves koromtól..

Ezeknek ellenére mindig volt egy jövőképem és,amit el akarok érni, 9 nyelven beszélek,stb..és sikerült egyik napról a másikra lemondani erről az "életről", mikor megismertem a szerelmem...