Hiperérzékeny gyerkőcök Szülei, hogy bírjátok?

Első vagyok.

Akkor én tök másra gondoltam. Én lelki érzékenységre gondoltam.

Nekem a fiam első gyerkőc, 2 és fél éves. Lelkileg nehéz neki minden, a család pl. tuti azt hiszi, hogy lelki terror van, pedig esküszöm, mindig nagyon vigyáztunk, hogy ne bántsuk meg. Például ha rosszalkodik, rögtön megkérdezi, hogy mérgesek vagyunk-e, és ha azt mondom, igen, mérges vagyok, mert ezt-azt csináltad, ami rosszaság, tudod, hogy nem szabad, akkor elsírja magát és addig sír, míg nem mondom, hogy nem haragszom. Ergo bármi rosszaságot, butaságot csinál, nagyon nehezen lehet leszidni.

Ha víz ér a fejéhez, ő is kiborul. Régebben a kosztól is a kezén, még most sem szereti, ezért ritkán és kevés ideig homokozik. Villával szeret enni maszatolós gyümölcsöt is, pl. barackot össze kell vágnom és úgy villával eszi, de ha mégis kajás lesz a keze, addig nyafog, míg nem mossuk meg.

Nálunk mindkét gyerkőc nagyon érzékeny (fiú és lány). Az elsőnél azt hittem mi vagyunk az oka, talán túl aggódó szülők voltunk és azért lett olyan, de a másodiknál rájöttem, hogy nem.Vele már sokkal lazábbak vagyunk, de így is sír minden miatt, rosszul van tőle ha koszos lesz pl. a keze, most 3 éves és rettentő hisztis. Nem lehet erősebben rászólni, mert teljesen kiakad, ordít és nem bír lecsillapodni. Sír ha valami kell, sír ha a játékban valami nem sikerül, sír ha nem a megszokott poharába kap inni...mindenen sír. Hát én őszíntén megmondom nagyon nehezen bírom, a család persze azt mondja jól elkényeztettük azért ilyen.

A fiam mára már kinőtte ezt (6éves), érzelmileg most is érzékeny, de nincsenek ezek a mindennapos cirkuszok vele.

Úgyhogy kitartás változni fog ez!