2,5 éves lányommal mi van? Vagy ez normális?

10. vagyok

"Na igen..a szépen kérés nálunk sem hat.Elmondom szépen...elmondom szépen és határozottan..elmondom nem szépen határozottan..(most elszakad a cérna)...jó hangosan határozottan mondom...hangosan mondom..és megcsinálja..száj húzogatva!"

Az enyém felháborodva magyarázza meg, hogy épp tervezte már, de ... és jön a kifogások sora, a lényeg amúgy hogy mindenki hibás, csak ő nem.

Hová valósiak vagytok? Azt gondolom ugyanis, hogy valóban lehet nálatok probléma, s ha nem is súlyos, minél előbb kerül a kislányod szakember kezébe, annál előbb fog pozitív irányba változni az életetek.

Ha Jászberény elérhető számodra, keresd fel a Maci Ovit, itt SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekekkel is foglalkoznak, elképesztő szakembergárda van. Ők szívesen megnézik a kislányt és tanácsot adnak, kell-e továbbmenni vagy sem.

Ha ez nem lehetséges megoldás, keresd a legközelebbi nevelési tanácsadót, vagy Pesten nézelődj megfelelő szakember után.

Lehet, hogy semmi gond a kicsivel, csak rossz szokások, amiket majd kinő, de szerintem jobb félni. Az, hogy megnézeted, nem kerül túl sokba, viszont nagyot könnyíthet az életeteken az is, ha kiderül mi a gond és kezelik, meg az is, ha azt mondják, semmi eltérés nincs, ki fogja nőni, ez esetben ugyanis megnyugszol és szerintem a ti esetetekben már ez is jól jöhet neked.

Remélem, sikerül megoldást találnotok!

Egy próbát megér a nevtan (én mind a kettővel voltam már, de iskolaérettségi vizsgálat miatt).

Viszont ha nem találják hiperaktívnak, akkor el kell fogadni, hogy ő ilyen.. Mint ahogy egy visszahúzódó gyereket se tudsz kistigrissé változtatni, aki a homokozóban határozottan visszaszerzi a kislapátját vagy vidáman kiáll szerepelni.

Az enyémeken és a barátnők, környékbeliek gyerekein is azt látom, hogy mind más karakter, és vannak problémásabbak, vannak könnyebben kezelhetőek. Az egyik barátnőm egyik gyereke pl. nagyon szorongó. Hiába nem stresszelik a szülők, igyekeznek segíteni neki, de mindenből akkora ügyet csinál. A másik gyerekük nem ilyen.

szia, az én kislányom nem hiperaktív csak figyelemzavaros. kb. az van amit leírtál. vannak szünetek, de alapjáraton mindig nehezebb volt mint a többi átlag gyerek. ő mondjuk már 4,5 éves. van egy 20 hónapos öccse, aki szintén figyelemzavaros...meg vagyok áldva velük. amúgy ez nagyrészt genetikai alapon öröklődik. a terhesség és a születés körülményei negatívan befolyásolhatják a súlyosságát, pl. a kislányom erősebb figyelemzavarban szenved, mint a kisfiam, mivel nála a terhesség és a szülés nem volt zavartalan. de megvan mindkettőnél az "x faktor"....náluk semmire se mész a tekintélyelvű neveléssel. a szépen kéréssel mész valamire, ill. nálunk pont most van az akisfiamnál egy jó fél hónapja, a dackorszak miatt, hogy már az se elég. az egyetlen "fegyver" az, ha arra hivatkozok hogy ez nekem rossz amit cinál, szomrú leszek. pl. elszökik pelenkázáskor, öltözéskor, nem akar cipőt venni stb ami nálatok is van. ha rákiabálok, szépen kérem stb, akkor a válasz egy nagy NEM, még hisztirohamot is képes kapni. de ha azt modom, szomorú leszek, ha nem jössz pelenkázni, jön mint a kisangyal. van egy könyv, thomas gordon, PET- a szülői hatékonyság kézikönyve, valamint a beszélj úgy hogy érdekelje, kérdezz úgy hogy elmesélje c. ezekben nagyon jó szemléletmód van felvázolva, hagyomásnyos gyerekekre nézve is, de figyelemzvarosokra meg pláne. valamint ajánlom szűcs marianna esély vagy sorscsapás c. könyvét. gondolom amellett a kislányod okosabb mint az átlag. ált. a figyelemzavarosak, hiperaktívak 80%-ban magasabb iiq-júak mint az átlag, és sokmidnenben kimagasló képességűek. ezzel nagyon nehéz küzdeni, naopi szinten, segítség nélkül...nekem a szűcs féle könyv nagy lelki támogatást adott a dologban. mindenképpen olvasd el.

az orvos, védőnő, óvónő nem kompetens a témában, tisztelet a kivételnek. nekem is mindig azt szajkózták, tessék szigorúbban fogni (nálunk minél nagyobb a szigor, annál nagyobb a hajcihő), majd ha bekerül a közösségbe akkor megváltozik...hát már tavaly szept óta ovis, az alapgondok nem szűntek meg ettől sem! ami viszont változtatott: tsmt-tornára járunk, azt nektek is ajánlom.

Nekem az jött ki a teszten, hogy a gyermekem valószínűleg hiperaktív. Pedig nem az. Diagnosztizált autista. Úgyhogy ennyit a tesztről. :)

Kérdező: mindenképpen fordulj szakemberhez. Lehet, hogy csak a kistesó érkezése zavarta meg a gyermeked, na meg elég szomorú volt azt olvasni, hogy szegény gyerkőc folyamatosan azt hallja, hogy "nem, nem, nem!". Én tudom, hogy valahogy nevelni kell, de hidd el, hogy vannak más módok is, a tiltáson kívül, azt hosszú távon nem vezet sehova, pláne ha egyébként is problémás a gyerkőc, vagy a tesó érkezése zavarta meg. Első körben nevelési tanácsadó, vagy ha megteheted, akkor magán pszichológus. Sokat tud segíteni, hidd el! Ha felmerül valamilyen probléma gyanúja, akkor pedig úgyis továbbirányítanak megfelelő szakemberekhez!

hát én olyan jót nevettem :) naná, a teszt szerint enyém is nagy valószínűséggel hiperaktív! :D

ez már csak azért vicces, mert fél évente járunk kontrollra egyéb dolog miatt és ki van zárva ez, na mindegy :)

egyébként gekkoban voltunk és biztosra mondhatom, hogy a pénzen kívül semmi nem érdekli őket :)

ott kapott egy betegség gyanút, amit sehol máshol nem kapott meg, sőt kizárták, szóval ennyit a gekkoról :)

2,5 évesen nem viheted a nevelési tanácsadóba, egyrészt 3 éves kortól lehet menni, másrészt nagyon leterheltek ezért azt szokták kérni, hogy akkor menjetek ha az ovoda küld. de persze megpróbálhatod, mi is voltunk, végül a 3. szülinapja után 1 héttel be is hívtak minket.

most 2,5 évesen a korai fejlesztőhöz tartoztok! neten megtalálod, a 11. kerületben vannak a felmérések, a szt. imre kórházzal szembe. fejlesztésekre meg, ha kaptok persze, a csantavérközbe járhattok.

mondjuk a leírásod alapján nekem az jön le, hogy "2 emberes gyerek", jó kis testvérféltékenységgel, olyan minden figyelmet magának kíván gyerek, amitől azért beteg nem lesz :)

én azt tanácsolom, hogy ülj le egy papírral és írd le pontosan mindkét gyereket napirendjét. írd bele mik a kényes pontok, mikor szoktak jönni a végtelen "anyázások" és a hiszti.

azokra a percekre próbáld meg kiiktatni a kicsit, tehát a délutáni alvását tedd be, vagy egy nagy sétát ütemezzetek arra az időre, amikor inkább a naggyal tudsz foglalkozni, beszélgetni, a kicsi meg elvan mondjuk a babakocsiban :)

remélem érted mire gondolok, kicsit kuszán fogalmaztam :)

Szerintem semmi baj nincs vele. Ezeket az okos gyerekek csinálják: több dolgot ki tudnak gondolni, mint amit megvalósítani képesek. Régen volt nálunk ez , de bizony csecsemő korában napkelte előtt ébredt, totyogósnak nyitás előtt elsők voltunk a boltban: apa, bátyó, aludjon legalább. Annyi szerencsém volt , hogy nálunk ő második volt, és a bátyja egy kicsit levett rólam napközben, de folyton programot kellett kitalálni és beszélni megállás nélkül. Pedig fiú. Mindig nagyon keveset aludt. Négy éves volt, amikor könyvet kellett kivenni a könyvtárból a vulkánokról és az lett az esti mese. Öt évesen egy cola reklám feliraton elmerengve rájött, hogy a betűkből összejönnek a szavak. Láttátok volna a szemrehányó képét: hát csak ennyi az olvasás? Két hét múlva minden betűt ismert és ment a cirkusz az utcán, hogy én nem hagyom őt olvasni. (Ahol betűt látott meg akart állni kiolvasni.)

Fel a fejjel, megéri a küzdelmet! Sok erőt kivesznek az emberből, de érdemes sok értelmes dologgal, feladattal elhalmozni őket. Jól bírják, csak győzni kell dicsérettel, meg az érzelmi hullámzások , kitörések néha semmibe vételével, néha csendes, nyugodt oldásával.

Parancsolni, utasítani nem lehet őket. Vagyis nem érdemes, egyenlő az öngóllal.

Minden jót Nektek! :)