Rossz anya lennek?

Nekem is az volt az elsö gondolatom következetesség hiánya.

Széthajigálná a lányoma fözésnél a dolgokat, akkor felszedetem vele. Ha nem veszi fel addig nincsen se játék, se tv, se ebéd, se alvás se más addig ott kell lennie a konyhába míg össze nem szedte. Persze ez oriási üvöltéssel járna elöször és lehet 1 órát is ott álltok, de legközelebb vagy rögtön össze szedi vagy szét sem fogja dobálni.

Telefont nem firkálja mert nem adom a ekzébe és felteszem a szekrény tetejére is ha kell.

Amit kiborít nem kaphatja meg vagy szedje össze ö ,maga.

A pisilés viszont aggasztó, miért is tesz ilyet. Még ilyet soha sem hallottam, ö már megtudja mondani miért pisilt oda.

Hűha. nem lehet egyszerű a kiscsaj. De nem, nem vagy rossz anya.

Jár bölcsibe/oviba?

Ha nem, akkor lehet hogy ki kéne mozdulnotok rendszeresen más gyerekek társaságába. Ha egész nap te vagy vele, akkor csak te vagy a világában és csak téged tud bosszantani, hogy a figyelem középpontjában legyen.

Lehet, hogy durva hasonlat, de ahhoz hasonló egy ilyen szitu, mint amikor egy kutyát nem sétáltatnak. A kutya is szétrág mindent, kiássa a kertet, mert nincsenek levezetve az energiái.

Mégegyszer bocs ezért a hasonlatért, de szerintem így van. (Ez csak az én meglátásom.)

Jó megoldás lehet "kölcsönadni" a kislány néhány napra vagy 1-2 hétre is akár egy rokonnak, jó barátnak. Ne nagyszülőknek, mert azok lesik minden apró sóhaját.... Hogyis mondjam.... picit keményebb nagybácsi/nagynéni nincs a rokonságban?

Ez idő alatt te is feltöltődhetsz egy picit :)

Azt próbáld vele megértened, hogy akkor is szereted, ha éppen nem vagy vele, nem tudsz száz százalékosan rá koncentrálni, sőt, még akkor is, ha rosszat tesz - hogy nem őt magát "bünteted", hanem a viselkedést. (Azt ugye tudod, hogy ha valamiért büntetést kap, akkor azt már többet nem szabad felemlegetni? Akkor az a cselekedet "megszűnt", nem emlékszünk rá...)

Ez a bizonytalan kötődés jele, a gyereknek el kell hinnie, hogy mindenképpen fontos neked! Ha valamit jól csinál, dicsérd, jutalmazd, ne csak büntess. Ha el kell menned valahova, szólj neki előre, hogy mindjárt visszajössz és ígérd meg (és tedd is meg), hogy csak vele foglalkozol.

Azért fontos mindez, mert az ilyen kötődési problémák később (felnőttkorban) súlyos személyiségzavarokat okozhatnak, tehát nagyon lényeges, hogy megértesd és elhitesd vele, hogy feltétel nélkül szereted.

Én a Jo Frot: szuperdada könyvet ajánlom. A komisz lépcső, ha helyesen csinálják, csodákra képes. Azon kívül legyenek a napirendben olyan időszakok, amikor játszol vele és csak vele foglalkozol. De nem mindig! Pl. gyurmázzatok, rajzoljatok, tanítsd meg neki a számokat, nézegessetek állatos képeket, segíthet neked megmosni a zöldséget a leveshez. Énekeljetek, hallgassatok gyerekdalokat, a zene jót tesz. Van kutyátok? Tanítsd meg a lányodnak, hogy kell a kutyát parancsszavakkal ültetni, fektetni (nagyon szeretik, és ilyenkor jutalomnak elég, hogy megsimogatjuk a kutyát..... :-)

Olvass neki sokat, főleg egyszerű kis vereseket, mondókákat, rövidke meséket. Legyen az olvasásnak is helye a napirendben! Fújjatok szappanbuborékot, hadd próbálgassa ő is! És minél kevesebbet tévézzen, az nem tesz jót, túlpörgetheti.

Sokat sétáljatok, vidd játszótérre, fontos a társaság neki!!!

Viszont ne hagyd, hogy ő irányítson. Legyél határozott, de kedves és ne hagyd magad zsarolni.