Ettől én most rossz anya lennék?

Én is teljesen így érzek. Jó anya vagy!

32hkm.

Sokaknak nem álom a terhesség!! Mondjuk nem tudom én akiket ismerek igenis bevallják bizony hogy mi minden bajuk van egyáltalán nem tüntetik úgy fel hogy 100% felhőkön lebegés lett volna:) Inkább az idősebbekre (anyukánk korabeliek) jellemző ez de szerintem azért amit írtak a megszépítő messzeség.

Egyébként meg simán lehet hogy neked is lesz problémamentes terhességed ezután még:) Nekem első babával 12.hétig kegyetlen rosszullétek, hányás, mellfájdalom kísértek, majd jött pár nyugodt hét, majd a hátam kezdett iszonyatosan fájni feküdni nem bírtam, majd 32.héttől olyan szinten vizesedtem hogy mindenem fájt tőle, és már reggel vizes voltam, és a gyomrom is égett nagyon.

A második terhességemnél pedig az égadta világon semmi bajom nem volt! Nem fájt a hátam nem voltam rosszul egy percig se, egészséges ételeket kívántam, vége felé sem voltam vizes csak talán 1 hetet. Úgyhogy van ilyen is olyan is:)

Én szuperül viseltem a terhességet, életem legszebb 9 hónapjának simán nevezhetném, semmi hányás, szédülés egyéb terhességi nyavalya nem volt, szinte alig híztam és az utolsó napig aktív tudtam lenni.

Na a szülés már más tészta, én azzal szívtam meg nagyon. Borzasztó élmény volt, sosem fogom elfelejteni azt a fájdalmat, azt a kínt illetve én nagyon rossz dokit és kórházat fogtak ki így még ők is rátettek erre egy lapáttal, de inkább nem írom hogyan, nem akarlak elrettenteni. Mikor mondom másoknak hogy milyen megalázónak érzem az egész szülési folyamatot, amit ott átéltem egyből pofákat vágnak, lehülyéznek és beszólogatnak hogy rettenetes anya lehetek ha a szülés miatt nyafogok. De nem vagyok rettenetes anya, nem azon múlik ki milyen anya lesz hogy hogyan viselte a terhességet/szülést.

Te sem vagy rossz anya! Ne foglalkozz a beszólogatásokkal és ne érezd magad kellemetlenül, felesleges lelkiismeretfurdalást pedig pláne ne gyárts magadnak! Mikor kibújik majd a pici tiszta lappal fogsz kezdeni és te alakítod hogy milyen anya leszel. Ez csak rajtad múlik, nem azon hogy hogyan élted meg a terhességed vagy hogy mennyire rosszul voltál!

Mint te is irod, BABAT szerettetek volna, nem terhesseget ;) A babadat pedig imadni fogod, fuggetlen a mostani dolgoktol. Van akinek konyebb, es van a kinek nehezebb a terhessege.

A masik ilyen a szopatatas ;) Mindenki leirja, hogy az egy csoda! Rozsaszin lanyregeny! Hat nekem meg az nem az ;) Jo dolog, csak fajdalmas (nekem). Ettol meg nem leszunk rossz anyak. Az valahol mashol kezdodik. Hamar itt lesz a majus, aztan vegre meglatod ki is csinalta ezt az egesz felfordulast ;)Sok sikert.

6-os hozzaszolo: mintha en irtam volna. :) A terhessegem a szules mellet siman elbujhatott volna. Megirnad esetleg nekem privatban, hogy mi volt a gond szulesnel?