Na ezt a gigahisztit hogy oldanátok meg?

korkülönbség ugyanaz mint nálatok.

Szopi közben kisfiam, aki egyébként önállóan tud pisilni, bejelenti, hogy azonnal pisilnie kell, de menjek vele. Képes inkább becsurgatni, de nem megy el.

Vagy etetek, és ő rögtön éhes, de majd éhen hal.

Amit leírtál igazán csak egy kis féltékenység. Azt szeretné, hogy inkább vele foglalkozz. Legközelebb esetleg mondd, hogy amíg a kicsi szopizik, bújjon oda hozzátok ő is.

De ne zuhizd le, látod, hogy nem lett jobb.

Ezt igazán kár volt a problémás gyerekek rovatba írni :))))) Sima átlagos 3 éves lányod van :)))

Én ilyenkor arra gondolok,hogy mit szólnék, ha apa hazaállítana egy másik csajszival, hogy most már ketten leszünk neki, és szépen férjünk meg egymás mellett,mert őt is szereti...

Ha tudod, hogy a hiszti a tesóval való foglalkozás közben szokott kitörni, próbálj meg tudatosan előre kitalálni valami olyan elfoglaltságot a nagynak, amiért dicsérheted, és leköti magát.

Az én lányom pl. imádott a mosás, teregetés, ruhaleszedés körül ügyködni. Direkt félretettem neki mindig az apróbb fehérneműt teregetni, a zoknikat párba rakni, vasalásra váró holmit hajtogatni. Így, amíg az öccsével voltam elfoglalva, ő "dolgozott" mellettünk. Persze folyamatosan dicsértem, hogy milyen ügyes, és ha nem lenne ilyen nagyszerű segítségem, akkor nem is tudom mit csinálnék... Nem lehetett persze mindig kivédeni, hogy ne legyen balhé, de nem volt olyan sok, és stresszes, mint ha ő bőgött, én meg azon idegeskedtem volna, hogy miért nem érti meg amit magyarázok.

Még egy dolog volt, amit nagyon komolyan vettem, és ez is segített. Ha nem értem rá azonnal az ő dolgaira figyelni, megbeszéltük, hogy meddig kérek türelmet. Nem időre persze, mert azt még nem értette, hanem pl úgy, hogy ha elzárom a gázt az étel alatt, vagy elteszem a porszívót, akkor utána már csak rá figyelek. És ezt mindig pontosan be is tartottam, tehát tudta, hogy tényleg így fog történni.

Akkor úgy látszik, ez másnál is beválik:-))

Lehet, hogy nagyon leegyszerüsítem a dolgot, de szerintem a testvérféltékenység egyik oka egyrészt egy kis "betolakodó" megjelenése, másrészt az, hogy ezzel a betolakodóval sokkal többet kell foglalkozni, mert pici.

Egy kisgyerek agyában ez nyilván úgy fogalmazódik meg, hogy ha ő is újra pici lehetne, akkor vele is többet foglalkozna az anyuka.

De "visszakicsinyíteni" max. játékból lehet egy gyereket egy kis időre. Tehát azt kell benne erősíteni, mennyivel jobb, hogy ő már nagy, okos, ügyes, tud segíteni, lehet vele beszélgetni, stb... Ha szeretni fog nagynak lenni, akkor inkább sajnálni fogja majd a pici, és ügyetlenke testvérét, mint irigykedni rá.

Nekem két dolog jött be annak idején: a kicsi szoptatása közben mesét olvastam a nagyoknak. Hozták a mesekönyvet a mellettem levő fotelbe befészkeltek ketten,és meséltünk.

Másrészt a házimunkák közben ha felsírt a kicsi a bátyót küldtem megnézni, szólni hozzá, hogy ne sírjon. Akkor még azt hittem ez csak nekem segít: pár percig rá figyel és addig gyorsan befejezem amit csinálok éppen, de szerintem a féltékenységnek is jót tett, hogy nem rohanok a picihez, hanem a nagytól kérek segítséget, aki persze milyen ügyesen le tudja csitítani.