Mit tegyek, hogy a testvérem ne legyen ebben a helyzetben? Csúfolják az iskolában, és tehetetlenek vagyunk!

Na hát én is pont így voltam mint a tesód, igaz már jó régen volt. Bár nekem nem törték be az orrom csak csúfoltak, meg ilyesmi, de elég szemetek voltak.

Én úgy voltam hogy oviban együtt jártunk velük, aztán apám elvitt 4 évre egy teljesen messzi távoli városba és ott jártam az első négy osztályt, ott nem is volt gond. Aztán úgy alakult az élete hogy vissza vitt ahonnan elhozott, a nagymamámékhoz és így azokhoz kerültem ötödikbe, illetve kezdtem ötödiket akikkel oviba jártam. Na hát mondanom sem kell hogy csúfoltak a város neve-i+g..i kifejezéssel, meg ha odamentem hozzájuk az udvaron a szünetben, mert egy csoportban voltak, elmentek tőlem. Nagyon szar volt, az biztos! Nem volt nekem elég hogy apám hipp hopp kiszakított egy közösségből 4 évre, egy biztos otthonból mert neki épp úgy szottyant, de még ezt is át kellett élnem.

Aztán volt ott még egy két emberke akit kiközösítettek de nem ennyire. Na velük kezdtem barátkozni, nekik lejjebb volt az orruk, így szóba álltam velük. Sokáig ők, illetve ő volt a barátnőm. Aztán egyszer az egyik csajszi írt nekem egy levelet abból a nagyobb bandából. Így álnevünk volt, de jó sokáig csak leveleztünk. Aztán egyszer mikor a tornaóra végén a tornacsarnokban hamarabb végzett ő is én is, akkor elkezdtünk kint az ajtóba sorbanállás közben beszélni. De nem sokáig, mert jöttek a többiek. De azért látták azok is hogy nem vagyok én olyan rossz és már kicsit másképp néztek rám. Aztán ezzel a csajszival annyiban maradt szépen lassan a levelezés, mert egyre jobban elkezdtünk beszélgetni. Aztán 8. végére jóban voltam mindenkivel. De nagyon nehéz kör volt! Aztán érdekes volt mert aki a csapatból a legszemetebb volt az jött abba a középsuliba ahova én, igaz más osztályba. Aztán a buszon néha még beszélgettünk is egymással! Ja meg úgy kb 8.-bana tanár egy fordított nap alkalmával megkért minket hogy matek órát tartsunk, na akkor voltam náluk és tök jól elvoltunk, tök jó matek óra lett belőle. Na akkor eshetett le szerintem neki hogy nem vagyok én olyan rossz. De mondom a középsuliban sem lettünk barátok, de néha jól elbeszélgettünk a buszon ha együtt mentünk!

De amúgy érdekes hogy nekem a középsuliban sem az osztályból voltak barátaim, úgy jóban voltam mindenkivel, de éreztem hogy anyuci pici lányainak én túl szegény vagyok, de más osztályokban nagyon jó barátokat találtam és kettővel felettem járt egy helybeli lány is akivel jártam busszal amíg oda járt. Úgyhogy végül is sok mindenen keresztül mentem, sok mindenkivel jóban vagyok, sok ismerősöm van, van egy két nagyon jó barátnőm, de nagyon nehéz út volt!

Nagyon sokat kellett szenvednem! És igazán a szülő tud tenni valamit ha bemegy és szól, de ezt leginkább a tesód tudja megoldani, hogy megváltozik! Nem veszi fel a dolgokat, ha úgy alakul jól visszaszól, beszól, és tök jól érzi magát a bőrében! Akkor nem fognak már rajta fogási pontot találni! És akkor leszállnak majd róla! De ha már neki van egy ilyen tesója mint te az már nagyon jó! Amúgy meg mond el neki hogy ezt az egy évet akár fél lábon is bírja ki! Utána megszabadul tőlük! Bár attól függ hova megy továbbtanulni! meg hogy oda hányan mennek. Bár lehet azok akikkel egy suliba megy majd tovább tök másak lesznek majd ott mint itt. Ugye ott ők is idegenebbek lesznek, hiányos lesz a csapat és akkor már nem olyan jó muri. Arra nagyon vigyázzon majd a tesód, hogy ha új helyre megy majd továbbtanulni, az elejétől kedve másnak kell lennie! Nem ilyennek mint most! Akkor már jó lappal kezd! Persze nem kell a ló másik oldalára esni, mert sajnos van ilyen is!

Ja és még annyi eszembe jutott hogy általánosba volt egy olyan hogy kővel dobáltak és meglátszott, akkor nagymamám bement, kileste őket és úgy lehordta őket, meg szólt nekik hogy mégegy ilyen és szól az anyjuknak, na le is álltak. Aztán ilyen már nem volt!

Meg én soha nem felejtem el azt mikor a lötyögő mellem miatt csúfoltak tesi óra után mert ugye nekem nem vettek melltartót és hát ha futok csak mozog. Aztán az egyik rokon besegített és meg lett oldva a probléma! persze ez így felnőtt fejjel olyan hülyeség, de akkor ez még nagyon rossz élmény és nagyon rosszul esik és szégyelli magát az ember! Nagyon gonoszak tudnak lenni a végül is még gyerekek egymással! Sajnos! és a legnagyobb baj fel sem fogják!

AZONNAL VÁLTSATOK ISKOLÁT!!!!!!

A saját példámon tudom sajnos, hogy még évekkel később is nagyon komoly nyomot tud hagyni az ember önértékelésében.

Simán okoz depressziót is, én évekig küszködtem ezzel a problémával, mert a szüleim nem voltak hajlandóak az iskolaváltásra.

Sajnos a mai kamaszok, gyerekek hajlamosak valakit "kipécézni" aki más, mint ők. És akkor irgalom neki...

Az ilyen tanárról meg csak annyit, hogy nem odavaló...

mi történt azóta?

amúgy nem tudom miért,de engem is csúfolnak az iskolában,és amikor úgy teszek mintha ott se lenne,vagy csak mosolygok rá,tovább basztatnak

és egyszerűen sosem unják meg

és én is azért nem akarok új iskolába menni,mert barátnőmmel is így volt hogy átment egy másik iskolába,ahol kiközösitették az osztályból mert ő volt az új lány

szóval ezért nem tudom mit tegyek ://

13l

köszi a tanácsot :D

mondjuk azóta nekem is változott sok minden,most az osztályba sokkal jobban kezdenek befogadni és amióta megvertem a srácot aki csúfolt,már abbahagyta :)

ráadásul a jegyeim is sokkal jobbak xd :D