Egy sérült gyermeket nevelő szülő maradhat pszichésen egészséges, vagy szinte törvényszerű, hogy előbb-utóbb ő is sérül?

Nagyon komoly a cikk, a szemem is könnybe lábadt mikor olvastam és annyi mindenben magamra ismertem. Ami szomorú. Sose fogom magamnak megbocsájtani,amikor pár hónaposan megráztam nagyon és késztetett, hogy tényleg bedobom az ágyba. Ezért gyűlölöm magam, itt kibuktam.

Itt volt egy gyönyörű kisbaba akire mindig is vágytunk, életem legnagyobb kívánsága teljesült vele, imádtam. De ha megfogtam üvöltött, ha letettem üvöltött, nem szerette ha megpuszilom. Ez ment hónapokon keresztül. Megszületett hazahoztuk és gyakorlatilag azt éreztem utál a babám. mindeközbe nappal és éjszakát is végigüvöltötte. Nem simogathattam mert egyértelműen nem szerette. Nem aludtam se nappal se éjszaka, nem babázhattam, mint ahogy megálmodtam. Kibuktam.

Azóta én erősödök. Bár havonta összeomlok, akkor éjszaka benyomok két pohár bort, jól átbőgöm és másnap minta mi sem történt volna.

Nálunk is nagyon várt baba volt 8 lombik után örökbefogadással ,nekünk a boldogságtól egyáltalán meg sem fogalmazódott bennünk ,hogy nehéz lenne ,hogy állandóan sír ,hogy nem tudom elaltatni.

Lelkileg akkor zuhantam meg legelőször mikor az óvodai kudarcok,kirekesztődés kezdődött és amikor először mondani kezdték a szakemeberek,hogy a hiperaktivitása miatt olyan amilyen,akkor nagyon megijedtem,hogy mi lesz így később vele.

Igen így van ahogy írod ,nagyon frusztráló ha úgy érzed a te gyerekedet nem fogadják el,haraggal közelítenek felé az miatt amiről nem tehet (túlmozgásosság) és csodálkoznak rajta,hogy emiatt egyre inkább magatartászavaros lesz.

Az óvónő minden nap kioktat hogyan kellene nevelnem...jó pár éve a szakmában van,de még mindig hisz benne,hogy a hiperaktivitás kinevelhető a gyerekből.

Idézem "Nem lenne olyan nagy baj ezzel a gyerekkel ha szigorúan lenne fogva" .

Vért izzadok,mindent elkövetek,minden e körül forog,mégsincs jelentős javulás.

Egyértelmű, hogy gyakran kiborulunk. De ami vicces is akár, pl itt az egyik ismerősöm, jelenleg teljesen ki van készülve a dacos 3 éves gyerekétől. Nagyon befordult. Pedig össze se lehet hasonlítani egy dacos gyereket egy problémás gyerekkel. És mindig nekem mondja, hogy milyen erős vagyok. Hát azért annyira talán mégse, de a gyerekek előtt mégis mutatni kell. Nem tehetem meg, hogy előttük összeomoljak. Ő megteheti, bármi van ez is meg az is vigyáz a gyerekére. Az enyémre nem.

Fura dolgok ezek.

Most épp sz@r anyának lettem egy kérdésemnél leírva, akinek el kell különíteni a gyerekét az "egészségesektől", azért mert hordom fejlesztésre, szakemberhez, sportolni. Hm, elgondolkodtató. Maradj erős, de mindenhol megnéznek esetleg megszólnak a gyerek viselkedése miatt, de ha erődön felül megteszel érte mindent akkor rosszindulatú és gonosz vagy...nem értem én ezt a világot. hát ezért kell erősnek lenni, és erre nevelni a gyereket, mert ebben a világban ilyen jó emberek közt kell megmaradni.

"Most épp sz@r anyának lettem egy kérdésemnél leírva, akinek el kell különíteni a gyerekét az "egészségesektől"

Meg is kapta tőlem a leminősítését nem csak ennél,hanem a többi hozzászólásánál is...tartsunk össze,ha már egy cipőben evezünk ;-) !Legszívesebben írtam volna neki,hogy maradj is távol tőlünk hiperaktívaktól ,mert mi sem állunk veled szóba...mert ha egyre gondolunk valami olyasmit írt,hogy távol kell maradni a nem normális hiperakív gyerekek szüleitől...tehet egy szívességet...

Számomra is a legnagyobb nehézség amikor azok akik nem is értik a probléma lényegét véleményt,kritikát fogalmaznak meg.

Nyálfröcsögtetve ,indulatosan írják itt számtalanszor ,hogy a hiperaktív gyerekek az ő egészséges,nagy gonddal nevelt gyermekükkel egy csoportban ,osztályban mennyire felháborító ,mert mit is gondol a hiperaktív gyerek szülője,hogy nem megy délben az oviba a gyerekéért,képes az óvónőt leterhelni és ő meg könnyedén el van,mert dolgozik,miközben az óvónő szenved a gyerekkel az oviban.

Nem hajlandók megéretni,hogy igen kis százalákban vannak azok a hiperaktív gyerekek akik szülői elhanyagolás,szociális hátrányok miatt mutatnak hiperaktív tüneteket,ők általánosítanak...azokra is kiterjesztik akiknél születési problémák miatt alakult ki az állapot,őket is elmarasztalják,megbélyegzik.

Köszi az együttérzést! Biztos egyre gondolunk, a rádiós kérdéhez írt.

Bocsánat az offért! De én is úgy gondolom, hogy össze kell tartani, és már itt sok kérdés összefonódik, mert kezdünk egymásra ismerni, ami talán nem is baj!